szászi KOVÁCS IGNÁC
szászi KOVÁCS IGNÁC
Szeged, 1828. aug. 1. K. István kincstári sótári hivatalnok és Seefrancz Erzsébet fia. Magyar, r. kat. Joggyakornok. Nőtlen. (Felesége 1861- Zsembinszky Etelka, meghalt Szolnok, 1875., 1881- vadosfai és felsőzsidi Németh Flóra, meghalt Székesfehérvár, 1927.)
1848 júniusában beáll a Pécsett szerveződő 8. honvédzászlóaljhoz. Alakulatával augusztustól a bácskai hadszíntéren (1849 tavaszán a IV., bácskai hadtest kötelékében) küzd. Őrmester, nov. 6 (1.)- hadnagy, 1849. márc. (16.)- főhadnagy. Jún. 7. Kátynál súlyosan megsebesül. Állítása szerint felgyógyulása után százados lett és részt vett az aug. 9.-i temesvári csatában.
1850 elején besorozzák a 10. gyalogezredhez. 1852. tartósan szabadságolják (végleg 1859. szerelik le), írnok lesz Szeged császári megyefőnöke mellett, majd a szegedi törvényszéknél. 1862- törvényszéki tanácsos uo. 1867- megyei törvényszéki ülnök, 1872- járásbíró Szolnokon, 1875- Székesfehérváron. 1890. ítélőtáblai bíró. A Fejér megyei Honvédegylet tagja volt. † Székesfehérvár, 1903. ápr. 8.
Közlöny 1848/151., 1849/56., Szinnyei: Magyar írók VI. 1249-1250., Szül. akv: MOL A 3365., KAW: Gb. 7. Drag. R. 1851-1860 5/136., Mikár Zsigmond I. 62. és II. 143., Műve: Visszaemlékezések, Székesfehérvár, 1897., Gyászjel. OSzK.(e szerint „csak” főhadnagy volt a szabadságharcban.)
