KMETY GYÖRGY
KMETY GYÖRGY
Felsőpokorágy, Gömör m., 1813. máj. 24. K. Pál lelkész és Schuleck Júlianna fia. Polgári születésü, magyar, vagyontalan, evang. A késmárki gimnáziumban végez. 1833- közvitéz, 1840- hadnagy, l847- főhadnagy a 19. Schwarzenberg gyalogezrednél. 1848 tavaszán zászlóaljával Modenában szolgál. Nőtlen (haláláig).
1848. okt. 1. ezrede itthon állomásozó 3. zászlóaljához helyezik át. Hazatérve százados lesz a Pozsonyban szerveződő 15. honvédzászlóaljnál (okt. 16.). Okt. 26 (nov.1.)- őrnagy, a Győrben alakult 23. zászlóalj parancsnoka, mellyel részt vesz a schwechati csatában. Feldunai seregben szolgáló alakulatával december közepén kitűnik a császári fősereggel folytatott határmenti harcokban, dec. 20. (16.) alezredessé léptetik elő. Görgei felső-magyarországi hadjárata idején, 1849. jan. 5- dandárnokként, febr. 15- hadosztályparancsnokként szolgál. A mezőkövesdi ütközetben huszáraival (melyhez menet közben a VII. hadtest többi lovassága is csatlakozik) szétveri a kápolnai csata után a magyar sereget üldöző ellenséges lovas dandárt (febr. 28.). Ugyancsak részese az ápr. 2-i hatvani győzelemnek. Ápr. 14 (10.)- ezredes, a VII. hadtestből kivált (önállóvá lett) hadosztályával közreműködik Buda ostromában (máj. 4 - máj. 21.). Ezt követően az ismét Komárom környékére felvonult Feldunai hadsereg szélső bal szárnyát alkotja csapataival, a Rába folyó mögött. Jún. 13. Csornánál fényes győzelmet arat a császári Wyss dandár felett. Jún. 27. az ellenség túlerejű támadása (Ihászinál) a Rába-vonal feladására kényszeríti. Ugyanakkor, jún. 26-i kelettel megkapja tábornoki előléptetését, és Kossuth parancsát, mely a Délvidékre irányítja hadosztályát. 6500 főnyi seregtestével július közepén érkezik a Ferenc-csatornához és Guyon tábornok bácskai hadtestével karöltve kiszorítja Jellačić csapatait a Bácskából. Utoljára a temesvári csatában vesz részt, ahol a sereg jobb szárnyán több sikeres lovasrohamot intéz a császáriak ellen. A sereg ezt követő feloszlásakor csapatai csatlakoznak a fegyverletételi céllal Borosjenőre tartó Vécsey tábornokhoz (Facsád, aug. 16.), ő maga a török határ felé indul. (Menekülés közben a román felkelők kezébe esik, de Bem tábornok kísérete kiszabadítja.)
Az emigrációban felveszi a muzulmán vallást és a török hadsereg tábornoka lesz. A császári hadbíróság távollétében halálra ítéli (Pest, 1851.). A krimi háborúban Karsz várát védi, az oroszokkal szemben, hősies kitartásáért megkapja a legmagasabb török katonai kitüntetést. A török hadsereg nyugalmazott tábornokaként halt meg, London, 1865. ápr. 25.
Wurzbach lex. XIV. köt. 494., Szinnyei: Magyar írók VI. 597-599., Thurzó Miklós: Kmethy György (Hazánk, 1888. 112-129.), Gelich Rikhárd III. 234-235., KLÖM. XIII- XIV. (ld. XIV. 956.), XV. (ld. 925.), Vas. Újs. 1867/21., Közlöny 1848/131., 146., 1849/154., KAW: Gb. 19. LIR. 1841-1850. 4/189., HL: 1848-1849. 21/47o., Uo.: Pesti hadb. 1851-10/40., portré: MNM. Tört. Képcsarnok.
