pacséri MÉSZÁROS LÁZÁR

Teljes szövegű keresés

pacséri MÉSZÁROS LÁZÁR
Baja, 1796. febr. 20. M. János közbirtokos, megyei hivatalnok és Piukovics Katalin fia. Magyar, r. kat. A gimnázium hat osztályát végzi el. 1813- főhadnagy a Bács megyében alakult önkéntes lovasosztálynál, részt vesz a napoleoni háborúkban. 1816. átveszik hivatásos állományba a 7. huszárezredhez. 1826- alszázados, 1833-századkapitány, 1837- őrnagy, 1844- alezredes, 1845- ezredes, az 5. huszárezred parancsnoka. Természettudományi és katonai írásai alapján 1844. a MTA levelező tagjává választják. Nőtlen (haláláig).
1848. ápr. 10. kinevezik az első felelős magyar kormány hadügyminiszterévé. (Itáliában állomásozó ezredét elhagyva máj. 23. érkezik Pestre.) Máj. 26. cs. kir. vezérőrnaggyá léptetik elő. (Júniusban szülővárosában országgyűlési képviselővé választják.) Máj. 29. elrendeli az országban állomásozó cs. kir. csapatok eskütételét a magyar alkotmányra. A máj. 7., ill. jún. 10. kiadott uralkodói rendeletek értelmében átveszi az országban működő cs. kir. főhadparancsnokságok (illetve ezeken keresztül a csapatok) felett az irányítást. Az országgyűlés július 11-i döntése alapján kidolgozza a véderő törvényt, melyet aug. 26. (több változtatással) elfogadnak, s melynek életbe léptetésével (szeptember második felében) megkezdődik a honvéd hadsereg felállítása. Aug. 27- a verbászi táborban tartózkodik, szept. 8. (Bechtold távozásakor) ideiglenesen átveszi a délvidéki hadsereg vezetését. Szept. 21. megtámadja Szenttamást, a szerb felkelők előretolt táborát, de támadását visszaverik. Szeptember végén ismét átveszi a hadügyminisztérium irányítását, októbertől a forradalmi kormány, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. Az októberi fordulatot követően parancsban szólítja fel a cs. kir. katonaságot a magyar kormány iránti hűségre, valamint a nemzeti színek és jelképek felvételére. Nov. 27. megjelent rendeletével a – honvéd alakulatok, a szabadságharchoz csatlakozott soralakulatok, valamint a különféle önkéntes csapatok közti különbségeket megszüntetve – deklarálja az egységes honvédsereg létrejöttét. A hadügyek irányítására december elejére kiépíti a hadügyminisztériumot (a hadügy szervezésében novemberig fontos szerepet játszó Országos Nemzetőri Haditanács beolvad a hadügyminisztériumba, a volt cs. kir. főhadparancsnokságok pedig adminisztratív végrehajtó szervvé válnak). A dec. 11-i budaméri vereség után átveszi a felső-tiszai hadtest vezetését. Az általa újjászervezett csapatok 1849. jan. 4. Kassánál azonban vereséget szenvednek Schlik hadtestétől. A vezényletet átadja Klapkának (jan. 13.) és ismét a hadügyminisztérium élére áll. (Ezt újjá kell alakítania, mivel az állomány jelentős része nem követte a kormányt Debrecenbe.) A távollétében kialakult gyakorlat következtében – az egyes seregparancsnok közvetlenül Kossuththal tartották a kapcsolatot, aki gyakran a hadügyminisztérium kikapcsolásával intézkedett – több alkalommal „hatásköri össze ütközésbe” kerül az OHB elnökével, és leköszön, de ezt Kossuth kérésére mindig visszavonja. A függetlenségi nyilatkozat elfogadása után véglegesen beadja lemondását a hadügyminiszterségről, érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg, és altábornaggyá léptetik elő (ápr. 15.). Máj. 7. megbízzák a (cs. kir. hadseregtől „örökölt”) ezred- nevelőintézetek felügyeletével, egyben a Hadi Főtanoda (Ludoviceum) beindításával, valamint a honvédsereg tiszt- és altisztképző rendszerének kidolgozásával. Ennek tervét el is készíti, de az a cári intervenció következtében nem kerül bevezetésre. Júl. 1. a honvédsereg fővezérévé nevezik ki, feladata a honvédsereg főerőinek a Tisza- Maros szögében történő összpontosítása . Megbizatása azonban névleges marad – mivel a Feldunai hadsereg (melyhez nem tud eljutni) egyelőre Komáromban marad, Perczel Mór tábornok pedig tőle függetlenül vezeti a Közép-Tiszai sereget. Júl. 29. ezért leköszön, ill. másnap a Szegednél összevont fősereg (Dembiński) vezérkari főnöke lesz. A Temesvárig tartó visszavonulást követően, az új fővezér, Bem megérkeztekor (aug. 9.) Mészáros és Dembiński elhagyják a sereget, majd aug. 14. Orsovánál átlépik a határt.
1849. szeptemberétől a török kormány által a menekültek gyülekeztetésére kijelölt Vidinben, majd Sumlán tartózkodik. 1850. a kisázsiai Kütahiába internálják. Távollétében a császári hadbíróság halálra ítéli (Pest, 1851.). 1851 nyarán bekövetkezett szabadulása után előbb Jersey szigetén, 1853- az Amerikai Egyesült Államokban él. Farmerként, illetve családi nevelőként keresi kenyerét. 1858.októberében visszatér Angliába, s itt halt meg, Eywoodban, 1858. nov. 16. Kéziratban maradt emlékiratait Szokoly Viktor adta ki két kötetben (Pest, 1867.), törökországi naplóját Ács Tibor jelentette meg (Bp., 1999.)
Gelich Rikhárd I. 50-51., Wurzbach lex. XVII. 461., Szinnyei: Magyar írók VIII. 1170-1175., Ács Tibor: Mészáros Lázár, Bp., 1995., Hermann Róbert: Hogyan került Mészáros Lázár a Batthyány-kormányba? (HK. 1996/2.), KLÖM XIII-XIV. (ld. XIV. 969.), XV. (ld. 933.), KAW: Gb. 5. HR. 1841-1860. 1/50., HL: Pesti hadb. 1852-10/45., portré: Hadtört. Múz. Metszetgyűjt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages