SCHWEIDEL JÓZSEF
SCHWEIDEL JÓZSEF
Zombor, Bács m., 1796. máj. 18. S. József kincstári ülnök és Hültl Teréz fia. Vagyontalan polgári születésű, német anyanyelvű, r. kat. Jogot végez Bécsben és Pozsonyban. 1815- közvitéz, 1819- őrmester, 1820- hadnagy, 1825- főhadnagy, 1833- százados, 1845- őrnagy és osztályparancsnok a 4. Sándor huszárezrednél Ausztriában. 1827- felesége Domicella Bilinska (lengyel, meghalt Bp., 1888.), öt gyermek apja. Albert/Béla fia huszár százados a szabadságharban.
1848. augusztus közepén a magyar és az osztrák hadügyminiszter egyezménye alapján ezredét, melynek ideiglenes parancsnoka, haza vezeti Bécsből. Részt vesz a pákozdi csatában. Okt. 12 (12)- honvéd ezredes, honvédsereghez csatlakozott ezredének parancsnoka. Okt. 26 (nov. 1)- tábornok (vezérőrnagy) és hadosztályparancsnok a Feldunai seregnél. E minőségében jelen van a schwechati ütközetben (okt. 30.). Dec. 19. betegszabadságra távozik, melyet többször meghosszabbítanak (Pesten, Baján, Nagyváradon, majd 1849. márciusától Debrecenben tartózkodik). Máj. 9- Pest város katonai parancsnoka. Máj. 11. kitüntetika a Magyar Katonai Érdemjel 3. osztályával (visszamenőleg, pákozdi és schwechati érdemeiért). Július közepétől a szegedi, augusztus elejétől az aradi (a kormány mindenkori székhelyének) helyőrségparancsnoka. A Feldunai hadsereghez csatlakozva Világosnál esik fogságba.
A császári hadbíróság, figyelembe véve, hogy csak Schwechatnál harcolt fegyverrel a császári csapatok ellen - tábornok társai többségével ellentétben -, bitó helyett "csak" golyó általi halálra ítéli Aradon (1849. szept. 26., ill. okt. 5.).Okt. 6. kivégezték.
Gelich Rikhárd I. 143-144., Katona Tamás I-II., Hermann Róbert: Schweidel József in Vértanúk könyve 33-39., KLÖM. XIII. 160., 290., 331., XV. (ld. 940.) KAW.: Gb. 4. HR. 1841- 1848.,1/59., HL: Aradi hadb. 113/24 2/179., Közlöny 1848/125., 1849/102., 105., portré: Gracza György I. 417., IV. 777., Vas. Újs. 1890/43.
