szeniczei GÁSPÁR ANDRÁS
szeniczei GÁSPÁR ANDRÁS
Kecskemét, 1804. nov. 23. G. András csizmadia mester és Vasváry-Csapó Zsuzsanna fia. Magyar, ref. Gimnáziumot végez szülőhelyén. 1821. beáll a 9. Miklós huszárezredbe. 1830- őrmester, 1831- hadnagy, 1835- főhadnagy, 1843- alszázados, 1846- századkapitány. Felesége 1838- téglási Ercsey Emíila (meghalt Bp., 1896., Biharon temették el), két gyermek apja.
1848 májusában ezredével Morvaországból haza vezénylik, és a magyar hadügyminisztérium alá rendelik. Jellačić szeptemberi támadását követően osztályával Perczel Mór tábornok dandárához osztják be, fontos szerepet játszik a horvát sereg tartalék hadosztályának bekerítésében és fegyverletételre kényszerítésében (Ozora, okt. 7.) Okt. 8. (16). őrnagygyá léptetik elő ezredénél, ill. dandárnok lesz Perczel drávai hadtesténél. Közreműködik a Muraköz felszabadításában. Nov. 25 (dec.1.)- ezredes (ezrede létszámában) és hadosztályparancsnok az említett hadtestben. A vesztett móri ütközetben a lovassággal ő fedezi a csapatok menekülését (dec.30.). 1849. január elején átveszi a 9. huszárezred és egy dandár vezetését a fel-dunai hadtestben. Részese Görgei felvidéki visszavonulásának. Márc. 8- hadosztályparancsnok, a hónap végétől (miután Görgei átveszi a fővezérséget) a fel-dunai (VII.) hadtest parancsnoka. Ápr. 2. csapataival győztes ütközetet vív Hatvannál a császári Schlik- hadtesttel. Ápr. 4 (2). vezérőrnaggyá léptetik elő, ápr. 7. megkapja a Magyar Katonai Érdemjel 3. osztályát. Az isaszegi csata idején (ápr. 6.) azonban nem ismeri fel feladatát, s mert arra Görgeitől nem kap parancsot, nem támadja meg a császáriakat. A győzelem így nem válik döntő jelentőségűvé, a vereséget szenvedett császári főseregnek Gödöllőn át, melyet Gáspár elfoglalhatott volna, sikerül Pest előterébe visszavonulnia. Feltehetően az ezt tükröző közhangulat (aradi hadbírósági vallomása szerint a függetlenségi nyilatkozat kiadása) miatt ápr. 24. beteget jelent és szabadságoltatja magát. A szabadságharc végéig Nagyváradon él, visszavonultan.
A fegyverletétel után Aradon hadbíróság elé állítják, mely beszámítva, hogy a függetlenségi nyilatkozat után visszavonult a szolgálattól, 10 év várfogságra ítéli (1849. szept. 26., ill. okt. 5.). Zágrábban raboskodik, 1850 nyarán kegyelmet kap. Később postamester Biharon. A kiegyezés után országgyűlési képviselő (1868 - 1875.), a ‘48-as Honvédegyletek Központi Választmányának elnöke. † Bihar, Bihar m., 1884. aug. 5.
Gelich Rikhárd III. 46-47., Szinnyei: Magyar írók III. 1025-1026., Katona Tamás I-II., KLÖM. XIII.-XIV. (ld. XIV. 935.), XV. 571., Vas. Újs. 1868/18. és 1907/11. Hermann Róbert 1995., Uő.: Gáspár András honvéd tábornok in Székelyné Kőrösi Ilona szerk. Kecskemétiek a szabadságharcban II. , Kecskemét, 2002. 9-78.p., KAW: 9. HR 1841-1848. 1/88., Uo. Trauungsbuch 9. HR. 1838., HL: Aradi hadb. 113/24 2/179., Közlöny 1848/ 122., 1849/74., portré: Gracza György I. 389., Rózsa-Spira 358.
