Alapitványok.
Alapitványok.
A kegyúri jogon túl, nemes lelke sugalmazásától ösztönözve, nagyobb mértékben forditotta figyelmét a népnevelés felé a szelid lelkületü, mély vallásos érzelmü, jótékonyságáról általánosan ismert gr. Zichy Rezsőné született Péchy Jakobina grófné, ki Enyiczkén a „Szent Keresztről” nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt egy leányiskolát és kisdedóvót létesitett, melynek fennállását 12,000 frtos alapitványnyal biztositotta. Sokáig tervezte a grófné ez iskolát, s tervét közölte is boldogult férjével, Zichy Rezső gróffal, ki aztán egy alkalommal, karácsonyi meglepetésül, már mint bevégzett dologgal lepte meg nejét. Ezen intézet, bár első sorban a község gyermekeinek valláserkölcsös nevelésére fordit gondot s arra törekszik, hogy a különben tót nyelvü község leánygyermekeit a törvényben előirt tárgyak tanítása mellett a magyar nyelv elsajátitásához segitse, mindamellett úgy van berendezve, hogy vidéki gyermekek is nyerhessenek ott nevelést és oktatást bennlakás mellett. Ez időszerint is Felső-Magyarország több megyéjéből mintegy 35 leányka van a kolostorban, kik a fentebb emlitett apáczák ügybuzgó vezetése mellett képeztetnek.
Ugyancsak Zichy Rezsőné grófné alapitott 1891-ben Bodókő-Váralján boldogemlékü atyja, Péczy Manó óhajtására egy leányiskolát és óvót „Emánuel” néven. Ez intézet vezetését a „Megváltóról” nevezett nővérekre bízta, kik úgy a kisdedóvás, mint a leánygyermekek oktatása körül kiváló ügybuzgalmat fejtenek ki. A grófnő ez intézeteket nem csak megfelelő helyiséggel látta el, hanem gondoskodott arról is, hogy az épület körül a gyermekek szórakozására kellő és alkalmas tér álljon rendelkezésre, valamint arról is, hogy az együttes iskola fennállása anyagi tekintetben örök időkre biztositva legyen.
Bodókő-Váralján 1862-ben Péchy Manó, volt erdélyi gubernátor, mint kegyúr épittetett elhalt neje emlékére „Zenaide” névvel egy iskolaépületet, melyben kezdetben a fiu- és leánygyermekek együttesen nyertek oktatást; ma azonban, miután a leányokat az alapitó leánya Zichy Rezsőné által létesitett kolostorban tanitják a közhasznu ismeretekre, csupán fiugyermekek oktatására szolgál.
Még egy tekintélyes alapitványról akarunk e helyen megemlékezni. Ez a nemeslelkü Hangácsi Judit alapitványa. Ez úrnő Felső-Vadász és Kupa községek határaiban fekvő tetemes ingatlan birtokát, 260 hold földet, Kupán egy házat és belsőséget oly kikötéssel hagyományozott 1873-ban kelt végrendeletében egy Kupán felállitandó r. k. iskolára, hogy e birtokok soha el ne adassanak, hanem hogy házában rendeztessék be iskola, a föld jövödelméből 800 frt fordittassék a tanitó javadalmazására, 200 frt pedig részint 12 szegény gyermek tanitására, részint az esetleg vele rokonságban levő, 399de a segélyre rászorult családok gyermekeinek oktatására és ruházására. Ez a tanitói állás volt csaknem az egyetlen a 70-es évek derekán Magyarország kisközségeiben, hol a tanitó kényelmes lakásán kívül 800 frt készpénz fizetésben részesült.
A népoktatás ügyét ezenkivül több alapitvány mozditja elő Abauj-Torna vármegyében.
Van a megye kezelése alatt egy tekintélyesebb alap, melynek kamataiból évenként 400 ft nem magyar ajku községekben létesitett óvók segélyezésére, 200 frt pedig oly tanitók jutalmazására fordittatik, kik nem magyar nyelvü községben működvén, iskolájokban a magyar nyelvet sikerrel tanitják.
Bubics Zsigmond, a kiváló jótékonyságáról ismert kassai püspök, Hejczén az óvónak helyiséget ajándékozott s annak fenntartásáról is gondoskodik.
Özv. gróf Zichy Rezsőné, kinek nagy alapitványairól már fentebb megemlékeztünk, Perényben a rk. iskolának egy nagy telket adományozott s nagylelküen magára vállalta, hogy a 10,000 frtot meghaladó épitkezési költségek felét viseli. Bukóczon pedig az állami iskola szükségletére adott telket, házat és az átalakításhoz szükséges anyagot.
Koós József, zsarnói földbirtokos, a megszünt Tornamegyének volt jeles alispánja, 1882-ben egy 800 frtos alapitványt létesitett, azon határozott kijelentés mellett, hogy annak kamatai a Tornamegyéből Abaujmegyébe kebelezett községek azon tanitójának, esetleg két tanitójának adassanak ki, kik úgy a gyümölcstermesztés, mint a konyhakertészet terén kitüntek s kiknek ez irányu működését egy három tagból álló bizottság elismerte.
GRÓF PÉCHY MANÓ. ÖZV. GRÓF ZICHY REZSŐNÉ. GRÓF ZICHY REZSŐ.
Néhai Hajós Mór, forrói lakos 500 frtos alapitványt tett, hogy annak kamatai járásonként a megyebeli idegen ajku iskolák azon tanulói között osztassanak ki jutalom gyanánt, kik a magyar nyelvben szép előmenetelt tettek. 200 frtot pedig szintén alapitvány czímen s hasonló kivánalmak mellett tisztán a forrói iskola tanulói részére létesitett.
Gróf Hadik-Barkóczy Endre Királynépen adott házat, Semsey Andor pedig Buzinkán egy telket és házat az állami iskola részére.
Szinán Krajnyik Gyula alapitványának kamataiból épült az állami iskola.
Néhai Jászay Sámuel birtokos, telket és házat hagyományozott Szántón az óvónak, melynek átépítéséhez a költségeket a szántói takarékpénztár adta.
Az oktatásügynek kezdettől fogva az volt a legnagyobb hátránya, hogy a tanítónak nem nyujtottak kellő megélhetési módot.
