XIII–XVI. század. Iskolamesterek alkalmazása.
XIII–XVI. század. Iskolamesterek alkalmazása.
A XIII., XIV. és XV. századokban bár időről időre lassan szaporodott az egyházak száma, szintén hasonló viszonyok uralkodtak. Följegyzéseink szerint a XIV. századból három egyházat emlithetünk, melyek mellett plebánusi iskolák léteztek; ezek a tornamegyei hidvég-ardói és alsmási róm. kath., továbbá a horváti gör. kath. egyházak. Valószinü azonban, hogy irott kutfők nem is szólnak róluk, hogy Abaujvármegyében több is létezett a kolostorokon kívül. A XVI. században megemlitenek tizenegy iskolát: 2 róm. katholikust Szepsin és Jászó-Mindszenten, 1 g. katholikust Falucskán, 5 reformátust, még pedig: A.-Vadász, Bőd, Göncz, Rásony és Szikszó községekben. Ebben a században kezdődött a tulajdonképeni tanitóság. Bár a papok még sok helyt maguk vezették az előbbi mód szerint az oktatást s ott is, hol már világi egyének nyertek alkalmazást, a hittant, evangeliumot, hitvallást és imádságokat továbbra is ők tanitották, mindamellett gyakoribb lett az 1560-ban Nagy-Szombatban tartott zsinat határozata szerint az iskolamesterek (ludi magistri) alkalmazása. Az iskolamesterek nagyobbára a r. k. egyházközségekben tanitottak, a gör. kath. és protestáns egyházakban az oktatást még azután is a lelkészek látták el.
