Zsigmond.
Zsigmond.
Zsigmond király, Nagy Lajos veje, lehető áldozatkészséggel mozdította elő a dóm építését, jóllehet a török elleni vesztes háboru, a belzavarok, fogságba kerülése, gyakori pénztelensége meg-megakasztották azt. Ámde az épités alig szünetelt és Zsigmond halálakor, 1437-ben a dóm nagyrészt már készen állhatott és isteni szolgálatot is végeztek benne. Nem volt még befejezve a ma is csonka déli torony sem. Az északi tornyot valószinüleg a középhajó főpárkányzatának magasságáig emelték föl, mert a magasabb kősoron már azt a czímert találjuk, melyet V. László 1453-ban adott Kassa városának, míg a legfelső emeletet Crompholz Miklós építette 1496-tól 1497-ig. 1440 körül még nem léteztek a többé-kevésbé zavaró hatásu későbbi toldalék-építmények, a déli elő-építmény, melyhez az oldalhajót elfödő két káplnát ragasztották, valamint nem létezett az északi Szt. József kápolna sem, melyet a most folyó újjáépítéskor már eltávolítottak. A dóm belseje valószinüleg teljesen készen állt; legalább nem állíthatjuk bizonyossággal, hogy a gazdag kőornamentikával épült orgonakarzatot és a régi szószéket, melynek maradványait 1886-ban találták meg, csak Hollós Mátyás 66király korában építették volna; ellenben ekkor készült a még ma is létező szentségház. Az említett karzat és szószék Zsigmond király végső éveiben készülhetett el, nemkülönben az eredeti, erkélyszerüen kiszökelő énekesek karzata is. A mi nem volt kőből, azt később, az 1556-ban dúlt nagy tűzvész mind megsemmisítette; csak négy oltárt mentettek meg, melyek azonban a XVI. század elejéről származtak.
KASSA. – A DÓM KORÁBBI ÉS UJ ALAPRAJZA. A RÉGI TEMPLOM ALAPRAJZA. (Steindl Imre tanár rajza.)
