Eperjes-tokaji helyláncz.
Eperjes-tokaji helyláncz.
Az Eperjes-tokaji hegyláncz zöme a Hernád bal partját foglalja el, és Sáros vármegyében kezdődvén, Abauj-Torna és Zemplén megye határán délnek tartva, Szántó és Tokaj környékén szakad meg a sikság fölött. Főgerincze Abauj-Torna megye természetes határát képezi északról dél felé egész Ujvárosig, hol nyugat felé a megyébe kanyarodik s csak Erdő-Horvátinál simul megint a megye határához. E szép alkotásu trachit hegylánczolatot különösen dél felé több völgyöböl osztja csoportokra s mivel e völgyelések nemcsak hosszirányban lépnek föl, hanem harántos irányban is, a hegység folytonosságát zavarják és megszaggatják.
E bérczvonal főbb mellékágazatai a következők: a Rozgonyi hegység, mely a megye északi részén a Tárcza és Ósva folyók között terül el, dél felé mindinkább alacsonyabb és alacsonyabb kúpokkal, míg végre Alsó-Hutkánál lapályban végződik.
Az Ósva völgy keleti oldalán terülnek el: a Ronyva-hegység, továbbá a regete-ruszkai ág, melyhez még a nagy-szalánczi ág füződik.
265Délen többszörös megzavarást szenved a hegysor. Egy hegysor Telkibánya déli részéről kanyarodik észak felé, ehhez Göncztől délre a Borsóhegy gerincze csatlakozik, mely a hejczei völgyig délnyugati, azután északnyugati irányban huzódik. A Borsó hegy egy déli mellékág által a Szárkő hegycsoporttal van összeköttetésben, a mely csoporthoz az Alsó-Dobszánál elágazó Gergely-hegy, a Mogyoróskától keletre emelkedő regéczi Várhegy, az Arkától keletre lévő Magoskahegy, az ennek nyugati karjához füződő Boldogkő-Várhegy csatlakoznak.
A Szárkő különben kelet felé is ereszt egy ágat, mely a S.-A.-Ujhely nyugati vidékén elterülő hegycsoportokkal lép összeköttetésbe.
Egy másik hegysor Boldogkő-Váralja vidékéről vonul keleti irányban a regéczi huta felé. Ismét egy hegysor odább délre Boldogkő-Ujfalu vidékéről Erdő-Horváti felé tart, majd délkelet felé fordulva a szorosabb értelemben vett hegyaljai hegyláncz felé terjed.
Abauj-Szántó és a zemplénmegyei Tálya között kitünő alaku, hihetőleg kialudt vulkánok emelkednek, melyek közül a piramisalaku Sátorhegy még a megyéhez tartozik. E Sátorheggyel kezdődik ama szegély, mely az egész trachit hegysor déli szakadékait hosszu ívben övezi, mignem annak keleti oldalára kerülve, a zemplénmegyei Ujhely mellett lévő ugyancsak Sátor nevü hegyben végződik.
NAGY-SZALÁNCZ VIDÉKE
(Letzter S. felvétele)
Tulajdonképeni Hegyaljának csakis ez az öv, ez a vulkanikus rhyolith képletü hegyvidék mondható.
A mi a hegylánczolat közepes magasságát illeti, azt 500 méterre becsülhetjük; egyes kúpjai 300–400 méterrel magasabbak. Ezek közül megemlithetjk a Lázi bércz, a Bagot, Várhegy, Vereshegy, Nagy-Milicz, Borsóhegy stb. nevezetesebb kúpokat, melyeknek magassága 800–900 méter között váltakozik.
A hegység főgerinczének hágói közül legnevezetesebb a Kassáról a petőszinyei völgyön fel s a Dargóhegyen keresztül Gálszécsbe vivő Dargói hágó, a Ronyva és Várhegy közötti hegységben lévő hágó, a Telkibánya és Bósva völgye közötti hágó.
