Enyiczkei fensík.
Enyiczkei fensík.
Az enyiczkei fensík nyugati része a Kanyapta-medencze felé, keleti része pedig a Hernád felé lejtősödik. Nyugati felén van az Ida patak bifurkácziója. E patak a völgybe messze felnyuló törmelék kupján Kis-Idánál két ágra szakad. Innen kezdve egyik ága déli irányban folyva az Ida patak nevet viseli és a Kanyaptába, ezzel együtt a Bódvába, majd később a Sajó folyóba jut. Másik ága az ellenkező völgyoldalon, azon alacsony halmok alján halad, mely közte és az Ida közt, ennek hordalékából van felépitve. Sacától kezdve Szakály patak nevet kap és délkeleti irányt vesz föl. Szakály községnél azon terjedelmes fensíkon vési be völgyét, melynek természetes lejtői vizét a Hernád felé terelik.
Az enyiczkei fensík kulmináló hátsága a Kassa melletti Akasztóhegytől dél felé a Zsebesbe vezető útig huzódik. Innen irányát tovább is megtartva egy alacsony partszélen halad. Enyiczkéig, hol egy déli irányban folyó patak áttöri. Szakály község felé haladva, a Szakály patak jobb partján fut le Szina felé.
A nyugati részt Kassától a Szakály patakig vastag agyagréteg fedi, mely alatt a csillámpalából származó kvarcz- és fillit kavicsokat találtunk. A fensik nyugati felének azon része, mely a Szakály és az Ida patakok közt van, egy óriási törmelékkup, melynek keleti határán a Szakály patak ma már egy mély medret ásott, nyugati részét pedig az Ida patak még folyton építi s róla délnyugati irányban csuszik le. E törmelékkupon 428az emlitett folyóvizek medrein kívül még három eléggé szembetünő mélyedés van. E mélyedések a Szakály és Ida patakok diluviális medreit jelölik. Észak felé összefutnak, dél felé szétágaznak és azon mélyedéshez vezetnek, mely a kúp déli részén a Fekete erdő és Szina közt, átlag 204 m. tengerszin feletti magasságban huzódik. E völgyelés összeköti a Hernád- és Kanyapta-völgyeket.
Kevés feltárás van az Ida törmelékkupján. A vasúti árkokban, valamint a nagyidai állomás anyagárkában a csillámpalából származó törmeléket találjuk a homokkal keverve és homokos agyaggal befödve. A Szakály patak mély medrével szépen feltárja azon anyagokat, melyekből a kúp felépült Kvarczkavics tünik ki Bocsárdnál a templom alatti feltárásban. E kavicsok laterites vörös homokkal vannak keverve; alattuk, a mennyire kivehettük, vastag homokréteg van. E kavicsréteg igazolja, hogy e diluviális kúp az Ida és Szakály patakok feltöltésének eredménye. A plateau geológiai szelvényéről a települési viszonyok leolvashatók.
Az enyiczkei fensíknak keleti része meredekebb, de lépcsőzetes síkokból áll, melyek a Hernád felé vezetnek. Mindjárt Bárczánál a Malomhegy meredek lejtővel ereszkedik alá az első lépcsőre. Innen csaknem pontosan észak-déli irányban huzódik e meredek lejtő az Isten-dombig, melynek alján Bárczától kezdve egy mindinkább kiszélesedő síkság terül el. Az Ortvándomb és Enyiczke közt e terrasz két magaslat közé szorulva, mindinkább szükülő völgyet képez, melyben a Bölzse patak fut a Hernád felé. Ez az első lépcső. A másodikat ennek alján találjuk, a bárczai utelágazástól egészen Gönyüig huzódva. Ez az előbbinél sokkal keskenyebb és alacsonyabb.
AZ ENYICZKEI FENSÍK ÁTMETSZETI KÉPE.
I. A Hernád diluviális árterei. II. A Hernád jelenkori ártere. III. Az Ida patak jelenkori ártere. IV. Diluviális agyag, kavics és homok. V. Pontusi képződmények.
Mérték a husszuságokra = 1:50,000. – Mérték a magasságokra = 1:5,000.
Az enyiczkei fensíknak keleti része meredekebb, de lépcsőzetes síkokból áll, melyek a Hernád felé vezetnek. Mindjárt Bárczánál a Malomhegy meredek lejtővel ereszkedik alá az első lépcsőre. Innen csaknem pontosan észak-déli irányban huzódik e meredek lejtő az Isten-dombig, melynek alján Bárczától kezdve egy mindinkább kiszélesedő síkság terül el. Az Ortván-domb és Enyiczke közt e terrasz két magaslat közé szorulva, mindinkább szükülő völgyet képez, melyben a Bölzse patak fut a Hernád felé. Ez az első lépcső. A másodikat ennek alján találjuk, a bárczai utelágazástól egészen Gönyüig huzódva. Ez az előbbinél sokkal keskenyebb és alacsonyabb.
Az Enyiczke község alatt fekvő lépcső fedő lejtőjét sárga agyag és televény boritja, melyen Zsebesnél és a Füzi pusztán tőzegtelepeket találunk. Az agyaglepel alatt vastag kavicsréteg nyugszik, mely legjobban azon ponton tünik ki, a hol a Bölzse patak a terraszt elhagyja. Itt van a vasúti kavicsbánya. E feltárást figyelmesen megnézve, fölül 50 cm. vastag homokot találunk. Ez alatt mintegy 2 m. vastag kavicsréteg van, vöröses szinü homokkal keverve s ebben a homok tisztán is előfordul, vékony, hirtelen kiékülő rétegeket képezve. Ezután mintegy 4 m. vastag kavicsréteg következik, a melyben fej nagyságu, sőt ennél is nagyobb szürke és sárga agyaggumók vannak apró kavicscsal összegyúrva. Alatta ismét vagy 4 m. vastag kavicsréteg van, szürke homokkal keverve. Az egyes rétegek egymásba fokozatosan átmennek s így azokat élesen el nem választhatjuk. A kavicsok kivétel nélkül koptatott görgetegek. Előfordulnak benne mállott trachyt és gránitdarabok, valamint csillámpala, és fillit-töredékek, sőt különböző szinü mészkő- és dolomit-kavicsok is.
A kavicstelepbe beágyazott agyaggumók, továbbá a hirtelen kiékülő vékony homokrétegek mutatják, hogy fluviatil képződményekkel van dolgunk. Ha pedig az itt összehordott kőzetanyagokat tekintjük, megállapitható hogy e kavicstelep a Hernád hozoványából épült fel. E szerint a felső terrasz fedő lejtője, mely Bárczától Kenyheczig és Migléczig terjed, nem egyéb mint a Hernád diluviális ártere. Az Ortván-domb és Enyiczke közti völgyelést a Hernád mosta ki, kavicsaival 429részben betöltötte és azután uj medret találván, oda hagyta. Mindezekből pedig az is következik, hogy Enyiczkénél a terrasszra ereszkedő meredek lejtők, valamint az Ortván-domb és gönyüi magaslatok pereme, – melyek egyszermind a Hernád hajdankori árterét határolják – nem egyebek, mint a folyó által alámosott lejtők, s mint ilyenek, az enyiczkei fensik mélyebben fekvő rétegeit feltárják. Az enyiczkei fensik legmélyebben feltárt rétege a pontusi homok, melybe a diluviumban a Hernád medrét a már ismertetett területen először lemélyesztette.
Bárczától délre, ott a hol az országut elágazik, kezdődik a Hernád második és legalacsonyabb terrassza. Keskeny szalag gyanánt vonul e lépcső Csányig, a felső terraszhoz támaszkodva. Fedő lejtőjét televénynyel kevert agyag boritja, mely alatt a Hernád kavicsai nyugosznak.
Mindezen jelenségeket megfigyelve láthatjuk, hogy az enyiczkei fensík a Kanyapta völgy környékének legérdekesebb részlete. E szép fensík nyugati részét a Miszlóka és Ida épitette föl, keleti részén pedig a Hernád medrét lemélyitette s erről kétszer letérve, mai alluviális árterületére lépett. – Mint látható, a Hernád régen magasabban folyt. Bizonyitja ezt mindkét terrassz. Mai ártere a diluviális ártér alatt körülbelül 12 méterrel mélyebben fekszik. E jelenségből pedig azt a meggyőződést merithetjük, hogy a Hernád a diluvium óta völgyét lemélyitette.
A pontusi periodusban a Hernád balpartján huzódó Kassai-hegy nyulványai valószinüleg az enyiczkei fensíkig nyúltak és a Hernád mai völgyét betöltötték. Ezen állitást bizonyitja azon tény, hogy Opaczkától Széplak-Apátiig a Kassai-hegy déli nyúlványa a Hernád alámosása következtében le van metszve. – Az enyiczkei fensík alsóbb rétegeit pontusi homok és kavics képezi és ez összefüggött úgy kelet felé a Kassai-hegygyel, mint nyugat felé a Kanyaptának különösen déli oldalán található homokréteggel. Csupán szintájbeli különbség lehetett és volt is köztük, mert mint látható, a Hernád első izben medrét e fensík legalacsonyabb pontjain mélyitette le.
RÉSZLET A SZÁDELŐI VÖLGYBŐL.
(Saját felvételünk)
