Pontusi emelet.
Pontusi emelet.
A neogen képződmények legfiatalabb tagját képező pontusi rétegcsoport tetőzi be e megyében a harmadkori képződményeket. Ezen emelet rétegei Meczenzéf, Kassa, Nagy-Ida és Szepesi közt egy szabálytalan négyszög alaku területet boritanak, délen pedig a Cserehát magaslatait képezik. Sárga, fehér és kékesszürke agyagrétegek fordulnak itt elő váltakozva hasonló szinü homokrétegekkel. Néhol tetemes vastagságu kavicstalepek vannak az agyagok közé ékelve. E képződményeket különösen az északi részeken mindenütt durva homokos görgeteg tetőzi be. A Cserehát magaslatain már apró kavics van és itt az alsóbb szirtekben is a kavicsrétegeket homok helyettesíti. Általában a pontusi rétegek által boritott területen azt tapasztaltuk, hogy a kvarczkavicsok fedőjét vagy feküjét képező agyagrétegek többé kevésbbé sárga vagy vörhenyes szinüek. Ennek oka az, hogy a kavarcz bőven impregnálva van pirittel és markasittal s ezek oxidácziói terméke kölcsönöz a környező agyagnak vörös szint. Oly helyeken hol a vasoxid rendkivül bőven válik ki, az apró kavicsot bekérgezve és összefoglalva konglomeráttá alakítja. A finom homokszemek is összefoglalódnak ily módon és csokoládébarna homokkövet alkotnak. E képződmények azonban csak helyenkint találhatók és nem alkotnak sem vastag, sem nagyobb kiterjedésü homokkő-rétegeket, hanem mint egyes lepénydarabok vannak elszórva a kavicsos homokrétegekben.
A pontusi rétegek általában szintesen települtek. Ezt a patakok által kimosott árokszerü völgyekben mindenütt jól meg lehet figyelni. Nagyobb mélységben is föl vannak tárva a rétegek: br. Schell Gyula birtokán a Zsebrák erdő alján fúrt ártézi kutban, továbbá a kassai téglagyár igazgatósága által Lőrinczke és Kis-Ida környékén lemélyitett agyagkutató fúrólyukakban.
Mint már előbb emlitettük, a pontusi emelet változatos anyagokat és eltérő települési viszonyokat mutat területünk minden részén. Feltünő, hogy az északi részen a kavicsok nemcsak a fedőrétegeket alkotják; hanem mint az Lőrinczke és Opaczka környékén látható, mélyebben is hatalmas telepeket alkotva fordulnak elő. Ezzel szemben a terület déli részén kavicsok csak a halmok tetején fordulnak elő és mélyebben fekvő rétegeket egyáltalában nem képeznek, hanem helyöket tetemes vastagságu homokréteg foglalja el.
A kavicsok, homok és agyagok kétségtelenül folyami eredetüek, miután területünkön hatalmas görgeteg telepek vannak, s ezek folyami eredetét elvitatni lehetetlen. Ha azonban a település módját vesszük figyelembe, be kell vallanunk, hogy a vastag agyaghomok és kavicstelepek jelenléte és váltakozása nem mutat folyami üledékre, hanem tengerben történt lerakodásra. A folyami lerakodások bár változatos anyagokból állanak, nagy vastagságu egynemü rétegeket nem képeznek, hanem a rétegek hirtelen kiékülnek.
A kavics nagy mennyisége a tengerbe ömlő folyóviz sebességének hirtelen csökkenésére enged következtetni. Nagyobb homoktelep a torkolattól távolabb fekvő helyen képződhetett oly területen, a hol a beömlő folyóviz a nyugvó tenger vizében még áramlatot idézhetett elő. Agyag mindenütt leülepedhetett, mert annak finom szemcséit a legcsekélyebb vizmozgás 426is tovaszállíthatja. Hogy e terület északi részén található pontusi rétegek települése a folyók működésével áll összefüggésben, az már onnan is kitünik, hogy kiválóan a Bódva, Ida és Hernád folyók völgyei mentén vannak kifejlődve; de kitünik abból is, hogy e képződmények a folyók mentén habár elkeskenyedve, fölfelé nyúlnak. E képződmények tehát nem egyebek mint a nevezett folyók harmadkori deltái. Ez különösen a terület északi részén tünik szembe, mert itt még a delták alakja is szépen tanulmányozható.
A pontusi rétegekben Tomacsek Antal gör. kath. plébános 1851-ben Abauj-Szolnokon őslények csontmaradványait találta, melyek között a Acerotherium, a Mastodon és az Elephas vannak képviselve. Még érdekesebbek azok a leletek, melyek a kassai Felső-magyarországi muzeum egyik becses kincsét képezik; ezek a Dobszán kiásott gyönyörü Mastodonfogak és csontok, melyek szintén a Hernád balján elnyuló terrassznak legfelsőbb harmadkori rétegeiből származnak.
A SZÁDELŐI VÖLGY ALAPRAJZA.
I. Nyilás. II. Kis zuhatag. III. Czukorsüveg. IV. Bástyakő. V. Furókő v. Ravatal. VI. Paradicsom kapuja. VII. Odvaskő és tánczterem. VIII. Malom. IX. Szárpatak forrása.
(Keleti Gusztáv rajza után)
