Házak berendezései.
Házak berendezései.
Emlitettük, hogy a házak általában csak egy szobából, pitvarból, kamrából állanak, összeépitve az istállóval egy födél alá. A csűr és a sertésól csekély kivétellel mindenütt külön áll. A pitvarban van a nyári konyha, melyet hideg konyhának neveznek. Voltaképen tehát a pitvarnak nevezett rész pitvar és konyha együtt. Télen a szobában főznek, most már az általánossá lett takaréktüzhelyen. Hogy mennyire káros ez a bennlakók egészségére abban a helyiségben, melyet nem szellőztetnek, sőt az ablakok, gyakran csak egy ablak közét még mohával is eltömik, úgy hogy némi levegő csak a falon keresztül és a ki-kinyiló ajtón juthat be, abban a helyiségben, a hol a család örege-apraja tolong, azt kiváltképen a gyermekek halandóságának igen nagy aránya és a városi gyermekekkel szemben határozottan gyarlóbb fejlődés állapota mutatja. A módosabbja, különösen a termékenyebb síkvölgyben, így a Hernád mentén, két szobás házat épít; de télre ő is bevonul mindenestül az szobába, melyet hol szobának, hol háznak neveznek; az utcza felől van az első ház, azután jön a pitvar a hideg konyhával, ebből nyilik a hátulsó ház, majd az istálló, fallal elrekesztve, de ugyanazon födél alatt. Az egy szobás házakban a pitvarból nyíló kamara pótolja részben a szobát; itt tartják a tulipános ládákat.
A fából, kalitkamódra épitett házak többnyire a tótok lakta helységekben, tehát az erdőben bővelkedő vidékeken találhatók. Az összerótt gerendák közeit s magát a kész gerendafalat is betapasztják és bemeszelik; néha csak az alját meszelik körül. Leginkább régi házak ezek, minőket Jászó-Mindszenten, Rudnokon, Kemencén, Bátyokon, Csákányban, Pető-Szinyén, Ránkon, Herlányban, a magyar Nyíriben, Horvátiban stb., sőt a fában már szegényebb Hernádvölgyben, mint például Hidas-Németiben eleget találunk. Lejebb Szikszóig és Göncztől Szántóig már mindenütt szilárdabb a fal anyaga: a síkvölgyön a vert vagy tömésfal, a hegyes vidéken a kő. Téglát már sűrün használnak, majd minden helységben, de leginkább a módosabbak.
382A téglaházakon már rendes a csúcsfal, mely különben ritka a megyében a szalmásfödelü házaknál. A csúcsfalat meredeken lejtő oromzat helyettesíti, mely vagy egészen sima vagy garádos. E lejtős oromzattal meg a hasonló falazattal a tető koporsóalakot nyer. Néha nem ér az oromzat a tető csúcsáig, hanem csak körülbelül két harmad magasságáig. Ily esetben a padlásnyilást csonka csúcsfalszerü deszkázattal zárják el, melyre kis lyukat vágnak, főleg a világosság kedvéért, de diszítésül is. A hol jobban el van terjedve a csúcsfal épitése, többnyire a szikszói járásban, a Hernád völgyén és a tornai járásban, ott felváltva építenek deszka és kő- vagy téglacsúcsfalat. A szokásos padlásnyiláson kívül rendesen egészen sima; diszítés ritkán fordul elő; néha csak az évszám. Ellenben sok helyen a felekezeti különbséget látható jellel fejezik ki rajta. A róm. katholikus gazdák keresztet, a reformátusok csillagot vágatnak ki a deszkafalon, mint a többi közt Idrányban, Novajban, Hidvég-Ardón, vagy tulipánt, mint azt Kenyheczen, Nyíriben, Görgőn láthatjuk.
Udvarnokon a katholikusok szent képet festetnek a csúcsfalra, a reformátusok virággal, szőllőfürttel vagy színes nemzeti cimerrel ékesítik azt; Hidas-Németiben magyar koronát vagy szívalaku épitményt alkalmaznak.
