A tótok tömege a vármegye északi és északkeleti részén települt meg. Magyarok közé ékelve még tiz szigetet képeznek a megye területén, ezek 1) Makrancz és Csécs, 2) Falucska, 3) Horváti, 4) Barakony, 5) Kány, Perecse és Büttös, 6) Ujlak-Szanticska, Orosz Gadna és Felső-Vadász, 7) Forró, 8) Hernád-Szőlled, 9) Filkeháza, 10) Sompataki Kis- és Nagy-Huta és Kovácsvágás-Huta.
374Az összes abauj-tornavármegyei tótságnak több mint fele a kassai járásban tömörül; számuk itt 20,383. Ez után a füzéri járás következik 11,224 tót lakossal, 90%-ot meghaladó többségben, tehát úgyszólván kizárólagosan 39 községben laknak, melyek Kassával körülbelül egy szélességi övben feküsznek. Legtöbb Benyéken 100%, Ráson 100%, Kassa-Bélán 98%, Kassa-Ujfalun 98%, Opákán 98%, Koksó Baksán 97%, Harasztin 97%, Szilvás-Apátin 97%, Jászó-Mindszenten 97%, Miszlókán 96 %, Bátyokon, Sompataki-Nagyhután, Zdobán 95%. A magyarsággal szemben 50%-ot meghaladó többségben vannak a tótok negyvenhat községben. A kisebbségben levő tót lakosságot éppen olyan elszórtságban találjuk, mint a németeket. Jellemző, hogy sokkal kevesebb azoknak a községeknek a számuk, a melyekben igen csekély kisebbségben laknak a magyarok, mint a melyekben kis német vagy tót töredéket találunk. Olyan község, melyben tíznél kevesebb magyar lakik, az egész vármegyében csak 12 találkozott, ellenben tíznél kevesebb tót 49 helységben; a tót, úgy mint a német hamarabb rászánja magát, hogy más helyre vándoroljon munkáért vagy szolgálatért; de könnyebben telepszik is meg, mint a magyar.