Gazdasági tanintézet.
Gazdasági tanintézet.
Abauj-Torna vármegye gazdasági fellendülésére a kassai m. kir. gazdasági tanintézet is kedvező befolyással van, egyrészt azáltal, hogy a mezőgazdasági tudományokat terjeszti és mintagazdaságot tart fenn, másrészt pedig hogy tenyészanyagot, vetőmagvakat jutányos áron bocsát a gazdaközönség rendelkezésére.
Ez az intézet 1875-ben létesült és e czélra Kassa városa nem csupán 272 kat. hold szántót-, és 200 hold erdőt bocsátott az intézet rendelkezésére, de még az épitkezésekhez szükséges faanyagot is ingyen engedte át.
Az intézet kezdetben nehézségekkel küzdött, a mennyiben oly gyéren jelentkeztek a hallgatók, hogy már be akarták szüntetni. Azonban gr. Széchenyi Pál volt földmivelésügyi miniszter személyesen meglátogatta az intézetet s annak kies fekvése, czélszerü berendezése annyira megnyerte tetszését, hogy a beszüntetés gondolatától elállott s az intézet felvirágoztatásához szükséges eszközöket rendelkezésre bocsájtotta. Evvel kedvező fordulat állott be az intézetre nézve; rohamosan fejlődésnek indult és csakhamar utólérte a többi hasonrangu intézeteket. Egy évtized alatt hallgatóinak száma megháromszorosodott s ma is folytonosan emelkedőben van, felülhaladván ma már állandóan a százat.
Az intézetbe a tanulók 6 gimnaziumi, ugyanannyi reálosztály végeztével vagy ennek megfelelő képzettséggel vétetnek fel. A tanfolyam három év; ebből az első évfolyam túlnyomólag gyakorlati, a munka közben magyaráztatván meg a növendéknek az általa végzett munka czélját. Azonban kevés előadási óra is tartatik részére, a középiskolák hetedik és nyolczadik osztályának megfelelő azon tantárgyakból, melyekre mint gazdának szüksége lesz.
A KASSAI GAZDASÁGI TANINTÉZET ÁLLATGYÜJTEMÉNYE.
(Letzter S. felvétele)
A második és harmadik évfolyamban adatnak elő a tulajdonképeni szaktantárgyak, szintén gyakorlatokkal egybekapcsolva. A harmadik év befejeztével az arra érdemesitett hallgatók oklevelekkel egyenértékü végbizonyitványt nyernek, a mely önkéntességre is jogosít és a melynek alapján adójuk kétszeresen számittatik.
Az intézet gazdasága termeli mindazon kulturnövényeket – kivéve a dohányt – melyeket az országban nagyban termelni szokás. Vetőmagvai nagy kelendőségnek örvendenek s különösen sörárpája hires. Legnagyobb súlyt helyez azonban az állattenyésztésre, különösen pedig a szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztésre. A pirostarka kuhlandi szarvasmarha tenyésztésével foglalkozik, mely a felvidéki viszonyoknak igen megfelelő. Juhászatában rambouiletteket és frízeket tenyészt, mely utóbbiak óriási tejhozamuk által tünnek ki. Kondászatában kizárólag fekete szőrü, angol berkshirei sertés 413található, a melyet húsosabb voltáért az itteni hentesek nemcsak hogy nagyon keresnek, de jobban is fizetnek.
Fontos tényezője a vármegye gazdasági életének az „Abauj-Tornavármegyei Gazdasági Egyesület” is, mely nagy tevékenységet fejt ki a vármegye mezőgazdasági érdekeinek előmozdítása körül. 1896. évi márczius 26-án megtartott rendes közgyűlésének jelentése szerint, az egyesület bevétele 7991 forint volt, melyből 5840 forint fordittatik mezőgazdasági czélokra és az állattenyésztés előmozdítására. Ugyanekkor megválasztották elnökül gróf Hadik Jánost, alelnökül Fiedler Károlyt, és báró Schell Gyulát; titkár lett Bukaresti János, ügyész Hedry Lőrincz, számvizsgálók Comáromy László, Dobozy Pál és Vécsey József.
Hogy a vármegye gazdasági viszonyairól egyes példákkal is hű képet nyujtsunk, a különböző vidékeken, tehát különböző viszonyok közt levő uradalmakról a következő adatokat közöljük.
Alsó-Kemencze. Özv. gr. Forgách Sándorné uradalma. Ide tartozik Alsó-Kemencze, Pethő-Szinye, Csákány, Nádaska, Zsír, Kelecsény, Borda, Györke és Bőd. Összterület 16,000 m. hold (azonkivül Zemplénben 4000 hold), melyből 6225 hold szántóföld, kaszáló és legelő, a többi erdő. Erdészeti üzem: tüzifa, vasúti talpfa, donga, szénégetés és cserzés. Erdei vadak: vaddisznó, szarvas, őz és farkas. Különleges termelési ág a czikória. A lóállomány vegyes; szarvasmarha siementhali, allgaui és magyar, juh nemesített magyar faj. Tejgazdaság kb. 100,000 liter évi termelés. Munkaerőt Galicziából is szereznek; napszámárak: férfiaknál 30 krtól 1 frtig, nőknél 20 krtról 50 krig. Átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 6–7 frt.
Alsó-Láncz. Hedry József uradalma. Ide tartozik: Alsó- és Felső-Láncz, Buzita, P-Radvány, Büttös és Hidas-Németi. Összterület 2500 m. hold, melyből kb. 1700 hold szántóföld, kaszáló és legelő, a többi erdő. Juhtenyésztés: középfinom faj, sertéstenyésztés: fehér mangalicza. Tejgazdaság: juhsajt a miskolczi piacz számára. Munkaerőt Sárosból is szereznek; napszámárak férfiaknál: 40 krtól 60 krig, nőknél 20 krtól 40 krig. Aratás részre vállaltatik. Átlagos földhaszonbér m. holdankint 5–6 frt e vidéken.
Alsó-Kéked. Melczer Georgina és Malvina bárónők uradalma. Összterület 1570 k. hold, melynek nagyrésze erdő; üzeme rendszeres évi vágás, talpfa és tűzifa. Vadak: őz, vaddisznó és róka. A szarvasmarha magyar faj: juh raczka; sertés mangalicza. – Tejgazdaság: juhsajt a kassai piaczra. Gyümölcstermelés szintén van a kassai piacz számára. Napszámárak férfiak 40 krtól 1 frtig, nők 30 krtól 60 krig.
Alsó-Mislyén Fekete Albert mint különleges termelési ágat czikóriát termel. Lovai félvérek, szarvasmarhája nyugati, sertései kisjenői faj; tejtermelése évi 35,000 liter. Munkaerőt Borsodból is hozat, a munkabér férfiaknál 60 krtól 1 forintig, nőknél 30 krtól 50 krig. Az átlagos földhaszonbér 10 frt e vidéken.
Bárcza. Bárczay József uradalma. Ide tartozik: Bárcza, Felső-Hutka, Felső-Dobsza és Pólyi. Összterület 2500 m. hold (Beregmegyében külön 3000 hold), melyből kb. 105 waggon gabonanemüt termel. A szarvasmarha nyugati faj, a juhok merinók. Évi tejtermelés 50,000 liter. Napszámárak: férfiaknál 40 krtól 1 frt 20 krig, nőknél 25 krtól 45 krig. Az átlagos haszonbér a vidéken 10 frt m. holdankint. Itt van Berzeviczy Egyedné uradalma is, melyhez tartozik: Bárcza, Szt.-I.-Baksa, Nagy- és Kis-Kinizs. Összterület 1200 m. hold, (Szepesben és Zemplénben külön 380 hold). Szintén termel czikóriát. Szarvasmarha: nyugati faj, évi tejtermelés 80,000 liter. Munkaerőt Sárosból és Gácsországból is hozat. – Bárczay Ödön birtokát Widder Ignácz örökösei bérlik. A czikóriatermelést szintén űzik. Ló- és csikótenyésztése arabs telivér, a szarvasmarha nyugati faj, a juh közönséges. A tejgazdaság 50–60 fejős tehénnel bérbe van adva.
Buzinka. Gróf Zichy Ernő uradalma. Összterület 1000 hold, melyből az erdő csak 200 hold. Különleges termelési ág a czikória. Nagy szarvasmarhatenyésztés inthali és honi fajokkal. Évi tejtermelés, közel 200,000 liter. Napszámárak férfiaknál 30 krtól 60 krig, nőknél 20 krtól 40 krig. Átlagos földhaszonbér 8 forint.
414Buzita. Szentimrey Gellért uradalma. Összterület 1200 m. hold, melyből kb. 200 hold az erdő. Szintén termel czikóriát is. Nagy területen rendszeresen űzött diótermelése van. A szarvasmarha magyar, kuhlandi és siementhali keresztezés; a juh vegyes, a sertés mezőhegyesi és mangalicza. Méhészet 81 kassal. Konyhakertészet, melynek termékei már több kiállitáson kitüntetést nyertek. Napszámárak: férfiaknál 35 krtól 60 krig, nőknél 20 krtól 40 krig.
Buzafalván, Bernátfalván, szóval az u. n. apró falvakban szintén termelik kisérletképen a czikóriát. Lovak, szarvasmarhák vegyesek, tejgazdaságot űznek, a munkaerőt a felső megyékből is szerzik, a napszámárak a többiekhez hasonlóak, az átlagos földhaszonbér 8–14 frt közt változik.
Devecser. Csoma József uradalma. Ide tartozik: Devecser, Vendégi, Bátorgagy, Szászfa, Felső-Füged és Szkáros. Összterület 2600 k. hold. A lóállomány: angolfaj, a szarvasmarha nyugati, a sertés fehét mangalicza. Erdészeti üzem: tüzi- és épületfa. Napszámárak férfiaknál 40 krtól 70 krig, nőknél 20 krtól 40 krig. Átlagos haszonbér a vidéken m. holdankint 10 frt.
Enyiczke. Özv. gróf Zichy Rezsőné uradalma. Ide tartozik: Enyiczke, Bölzse, Csány, Buzafalva, Szakály, Perény, Hilyó, Bukócz, Széplak, Fáj, Littka, Bodókő-Váralja, Ujfalu, Árka, Alsó- és Felső-Méra, Göncz-Ruszka. Összterület Abauj-Torna vármegyében kb. 12,000 k. hold, melyből szántóföld, rét és legelő kb. 6000 k. hold, a többi erdő. Termel mintegy 8000 mmázsa gabona-, 2000 mmázsa gumó- és 12,000 m. mázsa gyökérfélét. Különleges termelési ágai a czukorrépa és czikória. A lóállomány angol félvér, a szarvasmarha bonyhádi és siementhali keresztezés, a juh merinó, a sertés fehérszőrü mangalicza. Tejtermelés 292.000 liter. Gyapju 5778 kiló, zsírban nyírva. Méhészet 40 Zirzon-féle kaptár. Erdészeti üzem Hilyón, Bukóczon, B.-Váralján, Fájon, Littkán és Perénden: tüzifa és épületfa. – Borászat: Bodókő-Váralján 70 hold nemesitett szőllő. – Dísz-, konyha- és gyümölcs-kertészet Enyiczkén. Széplakon és B.-Váralján van. – Gazdasági ipar: téglaégető és gőzmalom. Gazdatisztek száma 9. A munkaerőt Nyitramegyéből is szerzik, a napszámárak normálisak, az átlagos haszonbér a vidéken m. holdankint 7–8 forint.
Felső-Vadász. Gr. Vay Tihamér uradalma. Ide tartozik: Felső-Vadász és Orosz-Garadna. Összterület 1500 m. hold. (Borsodban és Zemplénben külön 6800 k. hold. A birtok haszonbérbe van adva. Erdészet 60 éves forda, vadak: őz és róka. Munkabér férfiaknál 40–80 kr., nőknél 30–50 kr. Átlagos földhaszonbér a vidéken 5–7 frt.
Felső-Gagy. Darvas Ferencz uradalma. Ide tartozik: F.-Gagy, Buzita és Rakodcza. Összterület 2000 k. hold. Gabnanemüben kb. 2500 métermázsát termel; különleges termelési ág a czikória. – Ló angol és arabs keverék; szarvasmarha magyar és svájczi: juh merinó; sertés mangalicza. Munkaerő torna-járási, napszámárak: férfi 30 krtól 1 frt 20 krig, nő 20–60 kr. Átlagos haszonbér a vidéken 5–6 frt m. holdankint.
Füzér, gr. Károlyi László uradalma. Ide tartozik: Füzér, Radvány, Komlós, Nyíri, Pálháza, Sompatak. Összterület Abaujban kb. 19,000 kat. hold, melyből szántóföld, rét és legelő kb. 4000 k. hold, a többi erdőség. Erdészeti üzem: tüzi-, talp-, épület- és dongafa. Vadak: vaddisznó, őz, szarvas és farkas. Rendszeres lótenyésztés és tehenészet. Munkabér és földhaszonbér normális.
Göncz. Özv. gr. Erdődy Pálffy Miklósné uradalma. Összterület a megyében 2400 m. hold, melyen kb. 24 vaggon gabnanemüt, 120 vaggon répát és 100 vaggon burgonyát termel. Ló vegyes faj; szarvasmarha nyugoti; juh: vegyes és merino. Tejtermelés 25,000 liter a szinai sajtműhely számára. Erdészeti üzem: 16 éves forda, tüzifa és cserezés. Gazdasági ipar: vizimalom 2 kőre. Munkaerő: Sárosból és Árvából is, napszámárak normálisak. Átlagos haszonbér a vidéken 10 frt.
Gagy-Vendégi. Vendéghy Gábor uradalma. Ide tartozik: Vendégi és Bátor-Gagy. Összterület 1400 m. hold. Gyümölcskertészet kb. 20 hold területen, rendszeresen és nagyobb arányban. Napszámárak normálisak, átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 5–6 frt.
Göncz-Ruszka. Patay Etel. Összterület 700 m. hold. Szarvasmarha nyugati faj; jug merino; sertés mangalicza. Rendszeres gyümölcstermelés. 415Napszámárak: férfi 25–60 kr., nő 20–40 kr. Átlagos haszonbér a vidéken m. holdankint 10 frt.
Jánok. Sziklay Ede. Összterület 600 k. hold (azonkivül Gömörben külön), melyből kb. 1400 mmázsa gabnanemüt és 1200 mmázsa gyükérnövényt termel. Gyümölcstermelés: 10 m. hold területü kisérleti telepen, hol 170 fajta gyümölcs annak megállapithatása czéljából termeltetik, hogy kereskedelmi czikk gyanánt való termelésre melyek a legalkalmasabbak. Szarvasmarha magyar és siementhali keresztezés; sertés kisjenői kondor mangalicza. Évi tejtermelés 50,000 liter a bodollói sajtműhely számára. Erdészeti üzem: 40 éves forda, tüzi- és épületfa és makkoltatás. Munkaerőt a Szepességből is hoznak. Napszámárak: férfi 40–80 kr., nő 20–50 kr. Földhaszonbér a vidéken m. holdankint 7 frt.
Kázsmárk. Péchy Tamás uradalma. Ide tartozik: Alsó-Kázsmárk és Kis-Kinizs. Összterület Abaujban 909 k. hold, melyből kb. 700 szántóföld, rét és legelő, a többi erdő.
Korlát. Téglássy József uradalma. Ide tartozik: Korlát, Fancsal, Alsó- és Felső-Czécze, Méra, Hernád-Büd, Vizsoly és Kéty. Összterület 2000 m. hold, melyen kb. 30–40 waggon gabnanemüt termel. Különleges termelési ága: serárpa. Ló magyar faj; szarvasmarha magyar és nyugati; juh merinó; sertés fehér mangalicza. Napszámárak: férfi 30–60 kr., nő 20–40 kr. Földhaszonbér a vidéken m. holdankint 10 frt. – Meczner József birtokához tartozik: Korláth, Alsó-Czécze, Alpár, Kér, B.-Ujfalu, Fony. Összterület 1244 m. hold, melyen kb. 22 waggon gabnanemüt és 1500 mmázsa gumós növényt termel. Különleges termelési ág a serárpa. Ló félvér arabs és angol keresztezés; szarvasmarha magyar, nyugati; juh merinó; sertés kisjenői. Baromfitenyésztés a piacz számára. Erdészeti üzem: cserezés.
Krasznik-Vajda. Scholtz Gyula. Összterület 854 m. hold, melyen kb. 2500 métermázsa gabnanemüt és 1300 mmázsa gumósnövényt termel. Ló vegyes faj, szarvasmarha nyugati és magyar; juh angol keresztezés; sertés kisjenői. Tejgazdaság most rendeztetett be. Erdészet: akácz-erdő, ültetés alatt 18–20 éves fordával. Munkabér: férfi 40 krtól 1 frtig, nő 30–55 kr. Haszonbérátlag a vidéken: 6–8 frt egy m hold.
A KASSAI GAZDASÁGI T ANINTÉZET SZESZGYÁRA ÉS MAJORSÁGA.
(Letzter S. felvétele)
Nagy-Szaláncz. Gróf Forgách István uradalma. Ide tartozik: Nagy- és Kis-Szaláncz, Ujváros, Pusztafalu, Szalánczhuta, Ujszállás, Rákos, Regete-Ruszka, Bologd, Osva és Felső-Csáj. Összterület 28,000 k. hold (Zemplénben külön 10,000 hold), melyből 14,560 h. szántóföld, kaszáló és legelő, a többi tölgy- és bükkfaerdő. Termel kb. 15,000 mmázsa gabnanemüt és 4000 mmázsa gumós növényt. Gyümölcstermelés: alma, körte, szilva, cseresznye a Szepesség és Lengyelország számára. Lótenyésztés: angol telivér és pinczgaui; szarvasmarha: saját tenyésztésü magyar és tisztavérü pinczgaui; juh egynyiretü merinó. Erdészeti üzem: 100 éves forda, talpfa, dongafa, tölgydeszka-, épület- és tüzifa. 3000 hold körülkeritett vadaskert, vadak: szarvas, őz, vaddisznó, hiuz, róka farkas, borz, sas, sólyom, héja. Gazdasági ipar: gőzmalom Regete-Ruszkán, továbbá faltégla, fedélcserép és alagcső-készítés. Munkaerőt Lengyelországból is szereznek; napszámárak: férfi 60–70 kr., nő 30–40 kr. Haszonbérátlag a vidéken 6 frt.
Nádasd. Kováts Géza uradalma. Összterület 774 k. hold, melyből szántóföld, kaszáló és legelő 574 k. hold. Termel kb. 2300 m.-mázsa gabnát, 1400 416mmázsa gumós- és 2000 mmázsa gyökérnövényt. Különleges termelési ágak czikória és lencse. Gyümölcstermelés cseresznye és kajszinbaraczk. Szarvasmarha svájczi; juh merinó. Tejtermelés évi 35,000 liter a csányi sajtműhely számára és juhsajt a kassai piacz számára. Erdészeti üzem tüzi- és szerszámfa; vadak: őz, vaddisznó és vizivad. Napszámárak normálisak, átlagos haszonbér k. holdankint 14 frt.
Nagy-Ida. A báró Schell család uradalma. Ide tartozik: Nagy-Ida, Komarócz és Szeszta. Összterület 3516 kat. hold. Termel 50 vaggon gabnanemüt és 3000 mm. gumós növényt. Különleges termelési ág a czikória. Ló vegyes faj, szarvasmarha siementhali keresztezés, juh rambouillet-keresztezés, sertés kondorszőrü mangalicza. Tejtermelés 80,000 liter. Erdészeti üzem: 30 éves forda, tüzelő- és talpfa, cserhántás. Gazdasági ipar egy henger- és vizimalom. Munkaerőt a szomszédos vármegyékből is szereznek, a napszámárak normálisak, az átlagos földhaszonbér m. holdankint 6–8 frt.
Onga-Ujfalu. Darvas család uradalma. Ide tartozik: Onga-Ujfalu, f.-Gagy, Buzita, F.-Dobsza, János, Alsó-Gagy, Csenyéte, Bátor-Gagy, Rank. Összterület 4600 m. hold. (Borsodban és Zemplénben külön.) Ló magyar faj; szarvasmarha nyugati; juh kétnyiretü fésüs; sertés fehérszőrü mangalicza. Gazdasági ipar: 8 kövü vizimalom. Napszámárak: férfi 60 krtól 1 frtig, nő 50–60 kr. Haszonbérátlag a vidéken m. holdankint 12 frt.
Rozgony. Kelcz Andor. Ide tartozik Rozgony, Benyék és Haraszti. Összterület 600 hold. Különleges termelési ág a czikória. Erdészeti üzem cserezés és tüzifa. Vadak: őz és vaddisznó. Tejtermelés évi 50,000 liter. Gyümölcstenyésztés: alma, körte, baraczk, dió. Munkaárak: férfi 49–60 kr. Haszonbér m. holdankint 8–12 frt közt változik.
Semse. Semsey László uradalma. Összterület 2500 k. h old (Borsod- és Hajdumegyében külön 20,000 k. hold), melyből itt összesen 420 k. hold szántóföld és kaszáló, a többi erdő. Ló lipiczai faj; szarvasmarha bonyhádi; sertés pankotai faj. Erdészeti üzem: tüzifa.
Szemere. Pallavicini Adolf őrgróf uradalma. Ide tartozik Szemere és Büttös. Összterület 3000 m hold (Borsodban külön 1400 hold). Különleges termelési ág: sörárpa. Gyümölcstermelés: sóvári alma, körte, szilva. Ló vegyes; szarvasmarha kuhlandi és magyar; juh merinó; sertés mangalicza. Erdészeti üzem: 80 éves forda, tüzifa. Vadak: őz, róka, vadmacska, nyest, borz, vidra, néha vaddisznó. Gazdasági ipar: gőzmalom két kőre. Munkaerő: 40 krtól 1 frtig, hő 24–40 kr. Haszonbérátlag a vidéken m. holdankint 4–5 frt.
Széplak (Abauj-Széplak). Az esztergomi papnövelde uradalma. Ide tartozik Széplak-Apáti, Alsó-Hutka, Garbócz Zdoba, Beszter, F.-Olcsvár, Rás, Szilvás-Apáti. Összterület Abaujban: 3109 k. hold, melyből 1929 hold szántó, kaszáló és legelő, a többi erdő. Különleges termelési ág a káposzta. Ló félvér, szarvasmarha keleti és nyugati faj. Juh merino. Erdészeti üzem: 100 éves forda, tüzifa, maktermelés. Vadászat bérbe adva. Gazdászati ipar: két vizimalom Széplakon és Garbóczon; Napszámárak férfi 40–1 frt 10 krig, nő 20–25 krig. Haszonbérátlag a vidéken holdankint 12 frt. – Widder Mór nagybérlő. Összterület 1100 hold (Beregben külön 1700 hold). Termelés: 1800 mmázsa gabna, 200 mmázsa gumós növény. Különleges termelési ágak: czukorrépa és czikória. Ló félvér, – szarvasmarha pinzgaui tiszta vér, – sertés yorkshirei. Tejtermelés évi 180,000 liter. Erdészeti üzem: 70 éves forda, tüzifa. Munkaerőt a Szepességből és Nyitramegyéből is szerez.
Selyeb. Péczy István uradalma. Ide tartozik: Selyeb, Monaj, Kupa, Tomor. Összterület 1620 m. hold. Termelés: kb. 2500 hektoliter gabna, 600 mmázsa gumós növény. Ló magyar faj, – szarvasmarha magyar, – juh középfinom. Napszámárak normálisak; haszonbérátlag m. holdankint a vidéken 6 frt.
Torna. Dreher Antal uradalma. Ide tartozik: Torna. Ujfalu, Szt.-Jakab. Horváti, Szt.-András, Udvarnok, Áj, Falucska. Összterület a megyében 6366 1/2 hectár. Ebből szántóföld, kaszáló és legelő kb. 2815 hectár a többi nagyrészt erdő. Termel 1500 mm. buzát, 500 gabnát, 1000 árpát, 1800 zabot, 200 tengerit, 400 bükkönyt és 800 mm. tak. répát. Lovak magyar faj; szarvasmarha 417662 magyar, kuhlandi és oberinnthali; juh 3000 drb, sertés 560 mangalicza. Tejtermelés évi 188,391 liter és 120 mm. sajt. Erdészeti üzem: tüzifa és csergyártás.
NÉPVISELETEK ABAUJ-TORNAMEGYÉBEN.
Rás. Kassa-Hámor.
(Molnár Árpád aquarelje.)
Torna-Nádaska. Gróf Hadik János uradalma. Összterület 800 hold (Bihar- és Temesmegyében külön 4600 k. hold). Nádaskai termés 10 vaggon gabna. Gyümölcsfaiskola, melyből évenkint 5–6000 drb. kerül eladásra. Nemesitett alma és körte. Ló félvér és vegyes, szarvasmarha kuhlandi és siementhali keresztezés. Tejtermelés évi 72,000 liter; kertészet: konyhatermények, nagyszabásu spárgatenyésztés egy külföldi conservgyár számára, dísznövények, kereskedelmi czélokra. Napszámárak normálisak; földhaszonbérátlag a vidéken k. holdankint 12 frt.
Vilmány. Gróf Taaffe Ede örökösei (bérlő: Widder I. örökösei). Összterület 1000 m. hold, melyből szántóföld és legelő 850 hold. Termel 30 vaggon gabnát, 100 mmázsa gumós növényt és 15–20 holdon gyökérnövényt. Különleges termelési ág a czikória. Ló vegyes, szarvasmarha, nyugati és tiszta magyar, juh merino. Gazdasági ipar: gazd. szeszgyár, 7 kövü malom, kendertörő és téglaégető. Napszámárak, férfi 40–90 kr, nő 25–50 kr. Haszonbérátlag a vidéken magyar holdankint 15 frt.
Zsarnó. Koós József uradalma. Ide tartozik: Zsarnó, Szilas, Bodva-Vendégi és Péder. Összterület 3500 k. hold (Szatmármegyében külön). Termel: 4800 mmázsa gabnát Gumót és gyökeret csak marhatenyésztésre, de lóherét, répa- és lóheremagot nagyobb mennyiségben. Ló arabs telivér, szarvasmarha magyar, juh merinó, sertés fehér mangalicza. Erdészeti üzem tüzifa, vadak őz, vaddisznó. Az uradalomhoz tartozik 3 márványbánya és egy homokbánya. Napszámárak: férfi 30–70 kr, nő 30–50 kr. Átlagos haszonbér a vidéken 12 frt kat. holdankint.
BÓDVA VÖLGYE JÁSZÓNÁL.
(Saját felvételünk) Fejkép
