Ló.
408Ló.
Már e század elején történtek intézkedések a lótenyésztés emelésére. A vármegye gazdaközönsége ugyanis nem rendelkezett elegendő számu ménnel, s a rendelkezésére állók is nagyrészt selejtesek voltak, minek következtében a megye nemesi osztálya 1834-ben a megye öt járása részére összesen 15 hágó-mén bevásárlását határozta el, a melyek közül 9 drb Mezőhegyesen, 6 drb pedig Erdélyben meg is vásároltatott, összesen 7221 p. forintért. A méneket Kassán tartották 1843-ig, de kevés eredménynyel és ezért a méntelepet be is szüntették. Magánosok kezében a hatvanas évek elején 255 drb mén volt, ezek közül azonban alig 20 drb birt olyan testalkattal, a mely javitásra alkalmas lett volna. Az állami ménekből is csak 16 drbot küldtek a megye területére, s igy nem csoda, hogy a lótenyésztés a legutóbbi időkig fejlődésnek nem indult. Az állami mének kedvező eredménye határozottan meglátszik, különösen a minőségben. Ma 40–50 drb állami mén nyer elhelyezést a megye területén, Abauj-Szántó, Bőd, Felső-Dobsza, Forró, Göncz, Nagy-Ida, Széplak, Szepsi, Szikszó, Torna és Vizsoly fedeztetési állomásokkal Kassán, a megye székhelyén ezidőszerint fedeztetési állomás nincs.
A vármegyében 8000 drb kancza van és csak egyharmad annyi 3 éven aluli csikó. Legjobb lovak találhatók a megyében Bőd, Szikszó, Torna környékén, mindannyi katonai czélokra alkalmas. Kassa felett s nevezetesen a hegységekben mindenütt apróbb, kevésbbé nemes lovak találhatók, ellenben igásló-tipusa a megyének nincs.
Jelentékenyebb lóvásárokat a vármegye területén Kassán, Szikszón és Tornán tartanak.
Nagyobb szabásu ménesek a megye területén nincsenek. Gróf Forgách Sándor birt Alsó-Kemenczén egy igen jó hirnévnek örvendő angol telivérménest, ezt azonban örökösei 1894-ben feloszlatták.
Az 1894. évtől kezdve minden év junius első napjaiban a lótenyésztés emelése czéljából a kassai falkavadász-társulat Kassán lóversenyeket rendez.
