Mezőgazdaság hajdan.
Mezőgazdaság hajdan.
Abauj-Tornamegyének mezőgazdasági viszonyai úgy a multban, mint a jelenben elég kedvezők s ez az oka, hogy a megye gazdasági kulturája nem sokat enged a dunántúli megyéknek. Mívelés alatt álló területeinek legnagyobb része erdőirtás, s bár a visszapótlás elvét egészen a legujabb időkig nem nagyon alkalmazták a gyakorlatban, mégis túlságosan kiélt talajokkal ma sem igen találkozunk.
Az országszerte egyöntetü patriárkális rendszernek korszakában 1848 előtt a megyének gazdasági viszonyai aránylag a szerencsésebbek közé tartoztak, már csak azért is, mert a kevésbé termékeny Felvidéknek Abauj-Torna volt az éléstára. Szepes-, Liptó-, Sárosmegye és Galiczia leginkább innét födözték szükségleteiket, de e fölötte fontos körülmény mellett talaji, égalji s közgazdasági viszonyai is igen kedvezőek voltak. Népességének arányához viszonyitva volt elegendő termőképes és mívelhető talaja; nagyszámu folyóinak és patakjainak elég gyakori áradása trágyázta a használt talajokat s egymaga is képes volt a talaj termőerejét fenntartani; roppant mennyiségü erdőséggel rendelkezett, a melyek a megye klimatikus viszonyaira igen kedvező befolyással voltak. Nagymennyiségü szántóföldje mellett igen sok legelője és kaszálója is volt.
