Talaj.
Talaj.
Abauj-Torna vármegye talaja általában véve igen jónak mondható; sem futóhomokkal, sem túlkötött agyagtalajjal jelentékenyebb területen nem küzd; területét általában agyag és homokkő képletek alkotják, melyek legnagyobbrészt középkötöttségü talajokat szolgáltatnak s eléggé humuszdúsak is. Leginkább uralkodik az agyagtalaj, mely nemcsak a völgyekben található fel, de fölemelkedik a magaslatokra, s nem ritkán a legmagasabb hegyháton is mutatkozik. A völgyekben azonban nagymennyiségü televénynyel és homokkal van keverve, úgyanannyira, hogy a Hernádvölgy szántatlan földjén 45–50 cm. mélyre is könnyen le lehet dugni a kézben levő botot. A Hernádvölgyben van a legkitünőbb talaj, s itt 50–100%-kal többet ér a föld. A Hernád és Tárcza közötti dombvidék palaagyagos mészhomok keverékéből áll; Baksától Alsó-Kéked felé a talaj inkább homokos, gazdag rozs- és árpaföld, a hegyaljai lánczolat felé azonban elagyagosodik s homokos jellegét teljesen elveszti. Göncz környékén, az immár elszélesedett Hernádvölgy baloldalán mutatkozó igen termékeny fensik homok, agyag és kavics keverékéből áll. Fónyon át Bodókőváraljáig, Vizsolyig leginkább kavics és agyagkeveréket találunk, Szikszó körül pedig itt-ott kitünő legelőt szolgáltató szikes talaj mutatkozik.
A Kassánál, Miszlókánál és Jászó-Ujfalunál kezdődő s nyugat felé huzódó lapályok többnyire nehezebben mívelhető agyagtalajok, a melyek azonban kitünő buzatermők. A Kanyapta-völgy többnyire rossz szénát termő nehéz agyagtalaj, a melyből északra a szepsi határig márgás-agyagos talaj, majd pedig mészagyag található. A tornai völgyben kitünő iszapolt, agyag- és homok-keverékből álló televényes talaj van, helyenkint azonban túlsok agyaggal. Megjegyzendő végül, hogy a Kanyapta-patak völgyében Makrancz környékén vékony rétegben fekvő tőzeg is található.
