1715-iki összeirás.
1715-iki összeirás.
Az 1715-iki Conscriptio elszomoritó állapot képét festi rideg számaival. A ma létező községek közül is sok teljesen el van hagyva; az el nem hagyottak nagy része elnéptelenedett. Kipusztultak a jobbágyok, a zsellérek. Néhol csupán egy kúria áll fenn, máshol semmi, csak rombadölt házak, vagy üres telkek, melyekről kihaltak lakosaik, vagy melyekről az éhség és szükség űzte el őket.
Az összeirás 584 jobbágy-, 59 taksás és 279 zsellérportát, mindössze 922 portát talált. Minő hanyatlás ez csak az 1564-iki összeirás eredményéhez képest is, amikor 1686 1/2 portát találtak Abauj vármegyében. S a telkek közt is hány áll műveletlen! A rétek nagy részét elpusztitotta a Hernád, Tárcza, Kanyapta áradása; nem volt elég emberi kéz, hogy megvédhesse a határt az árviz ellen. A legtöbb helységben nem maradt több, mint 1–3 porta. Az összeirásról szóló jegyzőkönyv (az orsz. levéltárban) tudatja velünk, hogy Varbócz teljesen elpusztult; Alsó-Mislye rétjeit a Hernád elárasztotta, csak a dombosabb részeken kaszálhatnak. Széplak-Rövidszeren a víz tökéletesen elpusztitotta a rétet. Zdobán a házak elhagyva állanak. Kassa-Ujfalun csak 4 jobbágy és 1 zsellérportát találtak, a szőllők a zavaros időkben megsemmisültek. Rozgony egy része szintén el van hagyva; 3 jobbágy-, 1 zsellér- és 1 szabados portája maradt. Beszter, Rás rétjei víz alatt állanak. Bátyok teljesen néptelen; egyetlen család lakik még benne. Regete-Ruszkán, Kis-Szalánczon, Regetén egyetlen lakost sem találtak. (Regete meg is szünt.) Kalsa teljesen puszta. Ez a „totaliter deserta” minduntalan szemünkbe ötlik. Ujvároson, F.-Reymeczen semmit sem vetnek; élnek koldulásból vagy más 516nyomoruságos módon. Mátyásházán lakik egy Vég András nevü ember (más nem), aki semmit sem vet, csak egy kis szőlleje van. (Vég Andrással, ugy látszik, kihalt Mátyásháza, mely már nem létezik mint község.) Vilyben is csak egy lakost találtak. Bisztyéről két nemesen kívül minden lakos elmenekült. Vágás (Kovácsvágás) a nemeseken kívül szintén lakatlan. Pálháza üres. Kis-Bózsvát másfél esztendővel azelőtt odahagyták a lakosok. Filkeháza „egy nyomorultat kivéve, teljesen néptelen; szintugy Kápolna (ez sem létezik már) és Kisfalu (Vilmány-Kisfalu), Felső-Czécze a nemesi lakokon kívül elpusztult; Alsó-Czécze, Felső-Méra teljesen, Sárvár szintén „totaliter deserta”; valamint Hernád-Petri is. Felső-Gagy a kurián kívül elpusztult, Alsó-Gagy teljesen. Hasonló sors érte Péder, Fúló-Kércs, Litka, Büttös helységeket. Szudok Hidas-Németiben vet a földesur engedelmével, mert az ő határa a Hernád áradása következtében az idő szerint puszta. Elpusztult nagyrészt Perény, részben Komarócz, Makrancz is, melyről megjegyzi az összeirás, hogy valaha népes volt, de most elhagyatott. Bodolló teljesen elpusztult, három zsellér az urasági házban lakik. Buzinkán nem találtak portát, még a kúria is üresen áll. Pányok nagyobbrészt elpusztult. Szepsiben körülbelül 150 ház áll elhagyottan. A.-Meczenzéfel 10-nek, F.-Meczenzéfen 19-nek nincs semmije; nyomorultak lettek, az uraságnál laknak.
De a megmaradt helyek portáiban is nagy fogyatkozás állt be. Az 1427-iki adó-összeirás szerint Nagy-Idán volt 91 porta, 1715-ben hét. Szepsiben 180, most 44. A.-Meczenzéfen 58, most 18, F.-Meczenzéfen 28, most 22 (ez szenvedett legkevesebbet), Gönczön 190, most 43, Szántón 109, most 13. Mizslyén 41, most csak négy. Mindenütt és mindenütt a pusztulás és nyomoruság képe.
