Bocskay rendeletei a vármegye levéltárában.
Bocskay rendeletei a vármegye levéltárában.
Bocskay István fejedelemnek hat eredeti rendeletét őrzi a megye levéltára. Az első szabad Kassa városában 1606. november 12-én kelt, magyar nyelven szerkesztve, Pédery Lázárhoz Abaujvármegye alispánjához van intézve, a katonaság elhelyezése és ellátása tárgyában. A második 1606. junius 1-éről szintén az alispánhoz s Győri Gergelyhez Abauj vármegye jegyzőjéhez intézett latin szövegü rendelet özv. Keresztszegi Csáky Istvánné szül. Wesselényi Anna asszony panasza következtében a Tornavármegyében fekvő Almás és Körtvélyes községek közti határjárásra vonatkozó iratoknak a jászói levéltárból leendő kiadatásuk végett intézkedik.
A 3-ik rendelet 1606. május 17-ről szintén Kassa székvárosából kelt s az alispán és a vármegye hites jegyzőjéhez van intézve, hogy a jászói konventtől hiteles másolatban adassanak ki Tenyéri Telegdy Márton és neje Zegedy Katalin részére jogaiknak bővebb megvédelmezhetése végett a Tornamegyében fekvő Nádasd, Komjáti és Zsarnó községekben fekvő részjószágok tárgyában kelt okmányok.
A 4-ik rendelete Kassa székvárosában 1606. május 24. kelt és az „összes és személyenkénti hiveinknek vitézlő, nemes, nemkülönben nemtelen, de becsületes hirü mindkét nembeli embereknek, birodalmunkban bárhol is tartózkodóknak, üdvözletünket!” bevezetéssel meghagyja a vármegye alispánjának, szolgabirái- és meghitelt táblabiráinak, hogy özv. Nádasdy Ferenczné szül. gróf Báthory Erzsébet asszony ügyeit, melyekkel a vármegyéhez folyamodik, készséges hatósági segélyben és ellátásban részesítsék, amint azt a közigazgatásszolgáltatás hozza magával.
Az 5-ik rendelet szintén Kassa szabad városában 1606. október 10-én kelt s azon utasítást tartalmazza, hogy a vármegye Rákóczy Ferencz és János valamint ifj. György részére az Alsó vagy másként Hidas-Németi határában lévő hidra vonatkozóan a vármegye előtt lefolytatott perből a szükséges okmányokat leirassa és törvényes formában kiadja.
Bocskay 6-ik rendelete is „Kassa szabadvárosunkban”, 1606. márczius 10-én kelt és „István” fejedelmen kívül Péchi Simon titkár is alá van irva. Ez raskai Soós János és neje Zentmariay Zsófiától származott Soós Gábor és Erzsébet kiskoru apátlan árvák minden jószágaiknak kormányzására, kezelésére, nemkülönben az árvák tartására és nevelésére Zentmariay Zsófia második férjét, az árvák mostoha apját, Zegedy Mártont, Regécz vár igazgatóját nevezi ki.
A vármegye 1607-ben Gönczön tartott gyülésében, az abban felolvasott országgyülést egybehivó királyi levél értelmében követekül Mladosevich Pétert, Melith Vitust és Putnoky Imrét választotta meg és részükre 400 frtot szavazott meg költségül.
Az 1608-ban Nagy-Idán tartott megyei gyülésen egyhangu határozattá lőn, hogy azon nemesek ellen – akik a hajdukkal szövetkezve a közbékét 498háboritják, – Ulászló törvényének 6-ik szabálya lesz alkalmazandó, a megválasztott négy megyei kapitányra nézve elrendelték, hogy ezek az alispán felhivására esetleg a főkapitány kivánságára halálbüntetés alatt tartoznak katonai szolgálatot tenni és a személyes fölkelésnek is megfelelni. Ugyanezen évben a vármegye Illésházy István felhívására a kassai országgyülésre követekül Melith Vitus alispánt, Mladosevich Pétert, Kékedy Istvánt és Fáy Istvánt választotta meg és 40 frtot szavazott meg költségükre s még ez évben a pozsonyi országgyülésre Melith Vitus alispánt és Mladosevich Pétert választotta követekül.
Rudolf uralkodása alatt még inkább szaporodtak a panaszok, melyekkel a vármegyei gyülések már előde alatt annyit voltak kénytelenek foglalkozni.
