I. Ferdinánd.
I. Ferdinánd.
Miután Kassa, mint a város történetéből tudjuk, szintén Ferdinánd pártjára állt és Jánost megcsúfolta, ez a gyalázkodás megtorlása végett hadat inditott Kassa ellen. Szina alatt Ferdinándnak Katziáner vezérlete alatt álló seregével találkozott. János vereséget szenvedvén, Lengyelországba, Tarnov várába menekült. Innen küldte Laszky Jeromost Szulejmánhoz szövetség kötése végett, ami sikerülvén, hadait 1528-ban ujra az országba hozta.
Ferdinánd a széplaki apátságot, valamint Göncz-Ruszka község egy részét 1528-ban Kassa városának adta jutalmul azért, hogy Zápolya Jánostól elpártolt. Serédy Gáspár felső-magyarországi főkapitányának ugyanekkor Regéczet adta; később 1540-ben még Aszalót, Forrót és Garadnát.
Serédy Gáspár és Bebek Ferencz 1530-ban Boldogkő várát hat hétig ostromolták, de eredménytelenül vonultak el a vár alól, melynek akkori kapitánya Nádasdy Tamás volt.
Kassát 1536-ban Serédy távollétében Lónyay Gergely és Gecsey Márton János király kezére játszván, e szolgálatukért a széplaki és mislyei apátságot kapták. Még ez évben János király Nagy-Ida várát is megnyerte. De Regécz várát hasztalan ostromolták Ferdinánd hadai s bárha a várat az ostrom alatt beütött villám okozta tűzvész is megrongálta, Horváth Ferencz várnagy mégis vitézül védte s az ostrom meghiusult. János 1536-ban a váradi békét megelőzőleg rövid időre Ferdinánddal Rozgonyban fegyverszünetet kötött. Ferdinándtól Perényi Péter is visszapártolt Bebekkel együtt.
János király 1537-ben úgyszólván egész Abaujt htatalmában tartotta s Ferdinánd serege alig mert támadólag fellépni úgy, hogy Ferdinánd kénytelen volt Fels Lénárdot segitségül küldeni. Az erősitést nyert sereg erre megostromolta Boldogkő és Regécz várakat. Az ostrom alatt Fels Lénárd előörsei 32 szekeret fogtak el, amelyeken leányokat, fiatal asszonyokat gyermekeket és ifjakat szállitottak volna a szultánnak, kiket Perényi Péter Kassa vidékén fogdostatott össze Ferenc fia váltságára. Ugyanekkor pusztíttatta el Serédy Gáspár egyik századosa, Tamásdy János a regéczi hegyek között még a Nagy Lajos király által 1349-ben Szt. Fülöp és Szt. Jakab tiszteletére épített pálos monostort.
Serédy később kénytelen lévén a barátokat kárpótolni, 1549-ben a pálosok visszatértek és monostorokat helyreállitották, mely 1612-ig állott még fenn, amikor végképen elpusztitották.
Regécz vára 1551-ben ismét a Serédyek birtokába került és Serédy György Nagy Jánosra bizta védelmét, aki Ferdinándnak bizonyos összeget fizetvén érette, magának tartotta meg. A Serédyeknek magva szakadván, Alaghy Bekény János, mint Serédy Gáspár engedményese, Regécz várát minden hozzátartozókkal adományban kapta Ferdinándtól, nevezetesen Szántó, Vilmány, Regéczke, Fony, F.-Novaj, Szikszóujfalu, Marczinfalva, Alsó-Vadász, Baskó és Horváti helységek birtokait.
Regécz várnagyai közül Delney Péter 1323-ban, Káthay Fülöp 1456-ban, Buttkay Mihály 4881505-ben, Szmrecsányi Kristóf 1511-ben, Horváth Ferencz 1536-ban, Nagy János 1551-ben, Alaghy János 1557-ben, Bónis Ferencz 1670-ben vannak emlitve.
