I. Rákóczy György.
I. Rákóczy György.
1640-ben Abauj vármegye székház épitését határozza el. Az ez évi statutum erre nézve ezeket tartalmazza: „Az nemes vármegye törvényszékes házának megépitésére minden úri praelatus és jószágos nemes uram ki-ki, magok jóakaratjok szerint, igértenek bizonyos számú pénzt, melyeket regestromban irtunk és comprehendáltunk és az nemes vármegye protocolumában in specie örök emlékezetre beinseraltatjuk. Ezen házunk felépitésére az taksás nemesek (vagyis egyházhelyi nemesek) fél taksájokat adják meg.”
1644. január 18-án már két szomszéd vármegye, Borsod és Zemplén is csatlakozott az abaujiakhoz. A három vármegye Kassán tartott közös gyülésén elhatározta, hogy tömegesen lóra ülteti a nemességet és hadat szed Ferdinánd ellen. Forgách Ádám főkapitányt márczius 11-én elvonulásra kényszeritették s Rákóczy György másnap elfoglalta a várost. Erre a fölkelés villámgyorsan terjedt el az egész felvidéken. Ferdinánd Eszterházy Miklós nádort és Puchaim Kristófot küldte Rákózcy György ellen. Eleinte kedvezni látszott a szerencse a királyi hadnak, de csakhamar érzékeny vereséget kellett szenvedniök Kemény Jánostól, Rákóczy György vezérétől, a ki Puchaimot Szaláncznál, azután Somosnál megverte. Rákóczy György Regécz várát is elfoglalván, III. Ferdinánd jónak látta békét kötni vele. Az 1645. okt. 22-iki békeszerződés értelmében Rákóczy György megtarthatta Abauj vármegyét haláláig Regécz várával együtt, ezenkivül a szent római birodalmi herczegi czímet kapta.
