II. Rákóczy Ferencz.

Teljes szövegű keresés

II. Rákóczy Ferencz.
A törökökön nyert nagy győzelmek, Magyarországnak a Duna-Maros-közén kívül való felszabadítása, Erdélynek könnyü szerrel a Habsburgház uralma alá hajtása, elbizakodottá tette I. Lipót kormányát. Az önkényüleg, Széchenyi Pálnak vészjósló tiltakozása ellenére készitett uj szabályzat, melyet az országgyülés elé nem mertek terjeszteni s melyet egy szűkebb körü bécsi értekezleten részt vett magyarok visszautasitottak, Magyarországot az örökös tartományokkal egyenlő meghóditott tartománynyá akarta sülyeszteni. Az országgyülés által féltékenyen őrzött adómegajánlási jogon is rést ütött Lipót rendelete; a török háboruk okozta költségek pótlása czimén rendeletileg a birtokos nemesség jövödelmének 1/16-od részét követelte. 1700-ban a köznemességet is megadóztatta, s az 1687-iki pozsonyi gyülés óta országgyülést egyáltalában nem hítt össze. Az egész században, minden országgyülésen megtett szentesitett ígéret daczára a protestánsok sérelmeinek orvoslása irott szó maradt; sőt térités örve alatt üldözésük sem szünetelt. Ez egymásra torlódó okok szülték a szabdságharczok századának utolsó nagy háboruját, melyet II. Rákóczy Ferencz a szabadságharczra nézve kedvezőnek látszó külviszonyok közt kezdett meg, de melyet a kimerült ország részben nem tudott, részben pedig a békés szándéku I. József kormányra kerülte után, a ki biztositotta az alkotmány helyreállitását, már nem akart végig küzdeni.

SZÁDVÁR
(Orsz. képtár)
1701. január 3-án tartott közgyülésén Abauj vármegye a szökevény jobbágyok ügyében hozott intézkedéseket. Megujitotta az 1612-ben Gönczön hozott statutumát a bor és sör árultatása dolgában. Elhatározta, hogy a kik a pusztult telkekre és helyekbe letelepedni akarnak, azok két éven át minden tehertől mentesek legyenek. A vármegyében mindenki kassai vékával és köböllel tartozzék élni, 12 frt büntetés terhe alatt. Az olyan nemesek, 514kik a szolgabiró idézésére a vármegyei törvényszék előtt meg nem jelennek, 24 frt, parasztok 12 frt. birságban marasztaltassanak el. Az olyan foglyok, kiket nem terhel főbenjáró vád, kezességre szabadlábon hagyhatók. Az adó fölhajtására nézve az e czélból kiküldött tiszteknek, az istenkáromlás büntetésére nézve a falusi biráknak külön utasitások adattak.
Maga a szabadságharcz kevésbé érintette a vármegye területét; nagy csatái az ország nyugati részében és Erdélyben zajlottak le. Kassa már a szabadságharcz kezdetén meghódolt Rákóczynak, a ki Rabutin ostroma daczára ura maradt kibujdosásáig. Kassával együtt Abauj vármegye is híven kitartott a szabadság ügye mellett. A megyei lakosság inkább felprédáltatta vagyonát, hogy sem szabadsága védelmezőjének árulójává lett volna. E ragaszkodásnak egyik rugója, bár főrésze a szabadság eszméjének volt benne, talán az is lehetett, hogy a felsővadászi Rákóczyaknak Abauj vármegye volt második törzsfészkük, s a mint I. Rákóczy Ferencz, úgy nagy fia is idejének javát Abaujban töltötte. II. Rákóczy Ferencznek is Kassa volt a fővárosa. A ragaszkodó nép nem riadt vissza saját javainak elvesztésétől, midőn Rákóczy Ferencznek segíteni kellett. 1706-ban, mikor Rabutin Kassa ostromára indult, a lakosok mindent elpusztitottak előtte, a falukat és malmokat leégették, maguk az erdőkbe menekültek. A királyi tisztviselők is a néppel tartottak; a kapott parancs daczára semmiről sem gondoskodtak, a mire Rabutin seregének szüksége lett volna.
A háború Abauj vármegye földnépét erősen sujtotta. Erre mutat az 1708. évben hozott következő statutum: „Méltán panaszkodván némely szegénység, hogy a tábori szekerek ki nem állitása miatt szekerök, marhájok egész a Tiszáig az hadi rend által vitettenek el, statuáltatott, hogy az olyan méltatlan károkat az megkárositott felek azon vetessék meg, a kin mult az tábori szekereknek kiállitása.”
Az emlékezetes ónodi országgyülésen Abauj vármegye, nemkülönben Torna vármegye követei is részt vettek a függetlenségi határozat kimondásában.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages