II. Ulászló.
II. Ulászló.
Ulászló Kassán 1494-ben az urakkal gyülést tartott, a melyen minden jobbágytelekre egy arany forint adót vetett ki; a főurak és főpapok, akik ez adó kivetéséhez hozzájárultak, a maguk jobbágyaikat kivették az adó alól. Valószinüleg azért kisebb, még pedig jelentékenyen az összeirt porták száma, mint 1427-ben, mert az 1494-iki összeirás szerint Abaujvármegyében 3460 portát találtak. Ez a körülmény és az adónak, törvényesen egybehítt országgyülésen kívül, tehát alkotmányellenes módon történt kivetése a vármegyékben nyugtalanságot, Erdélyben pedig lázadást támasztott.
1495-ben a hegyaljai szüretről hazatérő lőcseiek, hogy kikerüljék az árumegállitó joggal biró Kassa városát, s ekképen a vámfizetéstől megszabaduljanak, Jászónak vették utjokat. A kassaiak erről értesülvén, Prechtel Péter vezérlete alatt fegyveres polgárokat küldtek a lőcseiek elé, akik N.-Bodollón a lovaikat etető lőcseieket meglepték, s őket szekerestül lovastul Kassára hurczolták. A kassaiakat e tettükért 1497-ben a király Buzitai Kardos Cherubin, Kányi András és Ruszkai Pál által maga elé idézteté.
Az itt emlitett Buzitai Kardos Cherubint 1497-ben mint Buzita urát találjuk, kinek buzitai elődje Mátyás király egyik legjelesebb, vitéz hadvezére Buzitai Magyar Balázs volt, ki 1490-ben az Albert lengyel király és Ulászló közötti harczokban esett el, mint Albert híve.
Enyiczke községét szintén Ulászló adja királyi adományul 1500-ban 486Rimaszécsi Széchy Lászlónak. Göncz-Ruszka község birtokába Ruszkai Kornis Benedeket 1496-ban újonnan iktatják be; Ruszkai Kornis Miklós pedig göncz-ruszkai birtokrészéről Semsey László javára örökvallást tesz. Semseyt királyi adomány utján 1497-ben iktatják be. Ezen időtájra esik a pálosok monostorának alapitása Ruszkán, Kornis Boldizsár által. A pálosok a Borsóhegy tövében emelik gyönyörü fekvésü épületüket.
A vármegyei igazságszolgáltatást még Nagy Lajos Kassa városára bizta. 1498-ban a nemesség a városi tanács biráskodása alól kivonatott és a vármegye s illetőleg a királyi személynök birósága alá helyeztetett. Az 1514-ik évben lezajlott Dózsa-féle pórlázadás egyik fővezére Kecskés Tamás abaujvármegyei aszalói származásu ember volt.
