Közállapotok. Drágaság. Limitáczió.
Közállapotok. Drágaság. Limitáczió.
A folytonos háboruk kimeritették a monarchia erejét. Az a gazdasági politika, melyet már Mária Terézia alatt kezdtek, s az őt követő czentralista kormányok alatt még erőszakosabban folytattak, nem adott módot arra, hogy az ország megerősödjék s rázkódás nélkül elbirja a beálló válságot. A tetemes függő államadósság miatt 1811. február 20-án a legfelsőbb parancs egy ötödére szállitotta le a bankjegyek értékét. De ez sem volt elég. A kormány az országgyülés határozatán túl emelte az adót és a só árát. Abauj vármegye 1811. április 3-án tartott ülésében sérelmesnek jelentette ki ezt a rendeletet s követelte az országgyülés egybehivását, melynek egyedül van joga adót kivetni. A többi vármegye ugyanígy nyilatkozott; de hiába. A drágaság nőttön-nőtt; a pénznek meg nem volt értéke. 1812. november 24-én nyolcz felső-magyarországi vármegye küldöttei Kassán egybegyülvén, úgy akartak javitani a helyzeten, hogy élő személyek szolgálatát és az áruczikkek árát egyaránt általános limitáczió alá vonták.
A nyolcz vármegye: Abauj, Torna, Borsod, Heves, Sáros, Szepes, Zemplén és Ung, melyekhez Kassa városa is csatlakozott, az általános limitáczió keretében a cselédbéreket és a napszámot (Korponay János közlése szerint) a főbb tételekben következőképen állapitotta meg:
Kitanult szakácsnak, munkáját is beleértvén, évi bére
|
frt 100,-
|
Elsőrendü szakácsnak
|
˝ 80,-
|
Egy rendszerint való szakácsnak mindenestül
|
˝ 40,-
|
Egy jól kitanult szakácsnőnek (ruházatával)
|
˝ 50,-
|
Egy rendszerint való szakácsnőnek
|
˝ 20,-
|
Egy kitanult inasnak
|
˝ 20,-
|
Középszerü inasnak (ruhán kívül)
|
˝ 15,-
|
Liberiás kocsisnak
|
˝ 16,-
|
Igás kocsisnak
|
˝ 12,-
|
Béres gazdának (beleértvén ruháját, zsirját, sóját)
|
˝ 30,-
|
Béresnek tartásán és ruháján kívül
|
˝ 8,-
|
Kisbéresnek
|
˝ 5,-
|
Számadó kondásnak
|
˝ 10,-
|
Bojtárnak
|
˝ 6,-
|
Juhásznak
|
˝ 12,-
|
Juhászbojtárnak
|
˝ 6,-
|
Kerülőnek (ruhával)
|
˝ 20,-
|
Pompás kertésznek
|
˝ 60,-
|
Középszerü kertésznek
|
˝ 40,-
|
Közönséges kertésznek
|
˝ 30,-
|
Szobaleánynak ruhával együtt
|
˝ 30,-
|
Egy cselédnek, ki sütni, főzni, mosni tud
|
˝ 20,-
|
Alábbvalónak
|
˝ 15,-
|
Gyermek mellett dajkának
|
˝ 10,-
|
Kaszásnak, ha maga kenyerén van, egy napra
|
˝ -,24
|
Ha tartják
|
˝ -,18
|
527Kévekötő
|
˝ -,18
|
Ha tartják
|
˝ -,12
|
Arató
|
˝ -,15
|
Ha tartják
|
˝ -,09
|
Férfi napszámos ácsoknál
|
˝ -,15
|
Kőműveseknél
|
˝ -,09
|
Asszony napszámos ácsoknál
|
˝ -,12
|
Kőmüveseknél
|
˝ -,60
|
Hegyaljai szőllőben kapásnak nyáron
|
˝ -,24
|
Hegyaljai szőllőben kapásnak tavaszszal
|
˝ -,20
|
Tavaszi szántás négy marhával
|
˝ 1,30
|
Ha tartják
|
˝ 1,12
|
Ács- vagy kőműves-pallér
|
˝ -,42
|
Legény
|
˝ -,30
|
Ebből látjuk, hogy egy napi élelemre akkor 6 krajczárt számitott a küldöttség. A pénz akkori értékéhez viszonyitva, már ez is sok volt és csupán a drágaságra nézvést szabták meg ily magasan.
De ez a helyi intézkedés inkább csak megakaszthatta a forgalmat, mintsem hogy javulást eredményezhetett volna. Az ország helyzete egyre súlyosabbá vált, s a kormánynak még kevésbbé volt hajlandósága alkotmányos uton segiteni a gazdasági és pénzügyi bajokon. Katonaságot sem az országgyüléstől kért, hanem 1821-ben rendeletet adott ki a vármegyéknek az ujonczozásra.
