Mária Terézia rendeletei.

Teljes szövegű keresés

Mária Terézia rendeletei.
Az 1745-iki hadállítás után a Mária Terézia által több izben viselt háboruk már nem érintették közvetlenül a vármegyét. A királyné intézkedései következtében a közoktatásra és a gazdaság emelésére forditottak nagyobb gondot; míg a vármegyei politikai élet, melynek nem volt találkozó pontja a hallgatásra kényszeritett országos politikai élet porondján, ugyszólván teljesen szünetelt. A politikai életben dermedtség állott be. Az 1764-iki országgyülésen fellobbant panasznak sem volt kézzelfogható következménye. A mult század óriási erővel vívott küzdelmére hosszu, mámoros álom következett be itt is, csak úgy, mint az egész országban; békét óhajtott kevés kivétellel mindenki. Száz évvel előbb még óriási mozgalmat támaszthatott volna az olyan esemény, mint a jezsuita rendnek 1773-ban való eltörlése s tagjainak szétbocsátása; hiszen láttuk, hogy Kassán ismételten véres tüntetések voltak miattuk. Most közömbösen vették barátaik, ellenségeik egyaránt. Pedig a protestánsoknak is még mindig volt okuk a panaszra; az alkotmány megszegése miatt pedig mindenkinek. A nagy nemesi osztályt közelről érdeklő s országgyülésen kivül, rendeletileg életbe léptetett úrbéri szabályzat, mely igaz, hogy a nép sorsát jelentékenyen javitotta, szintén nem keltett a vármegyei nemesség részéről tiltakozást. Míg azonban a föld népéről emberszeretőn gondoskodott Mária Terézia, kereskedelmi politikája következtében az iparosok és kereskedők sorsa rosszabbra fordult.
518A háboruk miatt felszaporodott adósság az adók emelését tette szükségessé, s már ez is sok kárt okozott az iparos osztálynak, de nagyobb csapás volt reá nézve az, hogy az Ausztriának kedvező vámszabályzat nemcsak meggátolta a mult századokban virágzásnak indult magyar ipart fejlődésében, hanem létalapját megtámadva, nyomorult zsellérsorsra juttatta.
A jobbágyok sorsának enyhitésén kívül egyéb intézkedéssel, mint uj termelési ágakkal is igyekezett a földművesek sorsán segiteni. Az ő kormányzatának utolsó éveiben tettek próbát az ország több részei közt Abauj vármegyében is a selyemtermelés meghonositásával. Abauj vármegyében határozott kudarczczal járt a kisérlet. A vármegye a helytartósághoz intézett levelében megirja, hogy ennek oka nemcsak a nép közömbösségében rejlik, hanem abban is, hogy idegenkedik olyan termelési ágtól, melynek biztos jövedelmezőségéről nincs meggyőződve.
De mit ért minden gondossága Mária Teréziának, midőn az ország gazdasági jólétének egyenesen életerét vágta el az 1769-ben életbeléptetett, előbb emlitett vámrendszerével? Abauj vármegye is nagyon megérezte káros hatását. Már a szabadságharczok korszakát követő elszegényedés is nagy visszahatással volt az ipar helyzetére; Mária Terézia vámrendszere megsemmisítéssel fenyegette. A hatalmas iparu Kassa mellett a vármegye kisebb helyein is élénk ipari és kereskedelmi élet fejlődött, de Kassa által a vármegye lakosságának is tekintélyes része jutott jóléthez; most mindezt gyökerében támadta meg a kriálynő intézkedése. Nem a fizetségtől való vonakodásnak tulajdonitható tehát, – mert a vármegye 1741-ben és 1744-ben is fényesen kitüntette áldozatkészségét, – hogy 1780-ban Abauj vármegye azok közé tartozott, melyek legnagyobb adóhátralékban voltak, éppen az iparűző határszéli megyékkel, Pozsonynyal, Nyitrával, Trencsénnel egy sorban. A vármegye föl is irt e miatt a helytartótanácshoz, rámutatva a fenyegető válságra. De Mária Terézia 1780-ban, mielőtt jobbra fordithatták volna elhatározását, meghalt; II. József pedig nemcsak gazdaságilag, de politikailag is beolvasztásra szemelte ki Magyarországot, tőle tehát hiába vártak volna orvoslást.
Még Mária Terézia uralkodásának utolsó évében, 1779-ben épült föl az uj megyeház, a vármegye mai székháza, Kassán a főutczán. Néhány esztendő mulva a vármegye ugyanott érte meg önkormányzatának első izben történt megtörését.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages