Orsz. törvények I. Ferdinánd alatt.
Orsz. törvények I. Ferdinánd alatt.
A Ferdinánd uralkodása alatt tartott országgyülések határozatai közül Abauj vármegyét érdekli az 1546. évi 57. t. cz., mely szerint a Fráter György által Varannón, Szepsiben, Jászón és Tornán felállitott harminczadok eltöröltessenek; az 1554. évi 16. t.-czikk Kassán huszonnyolcz vármegye részére törvényszék felállitását rendeli, mely alá Abaujvármegye is tartozott; az 1556. évi 24. t. cz. Bebek Ferenczet és szolgáit száműzi; az 1557. évi 21. t. cz. míg a leleszi konvent felszabadul, annak járásában az egri, szepesi és jászói prépostságokat felhatalmazza végrehajtások teljesitésére; az 1559. évi 21. t. cz. pedig Szendrő várának megerősítését Abauj és Torna vármegyéknek teszi kötelességévé, mint amelyeknek védelme ettől függ.
Ferdinánd, az ország ügyei intézése körül oly lényeges szerepet játszott kir. tanácsot mellőzve, a főkanczellári méltóságból, Bécsben székelő udvari kanczelláriát szervezett, mint főkormányszéket, illetőleg főkormányhatóságot Magyarország ügyeinek vezetésére.
Ferdinánd uralkodása alatt kezdődött a két pártra szakadt országban az alkotmányért való küzdelem, mert a szintén törvényesen választott és koronázott Ferdinánd ellenségeinek a magyar pártfelek által történt üldözése alkalmat nyujtott a bécsi kormánynak arra, hogy hatáskörét illetéktelenül, egyszer törvényes formák közt, másszor egyenesen törvényellenesen kiterjeszsze s a magyar alkotmányon rést ütögessen. A centralista irányu királyi kormány visszaéléseinek ellensúlyozását a vármegyékben találjuk. A mohácsi vész után csakis a nemesek közönségévé, arisztokratikussá alakult vármegyék váltak az alkotmány őreivé.
Ferdinánd király egyik intézkedése, vagyis az 1528. évi 4-ik törvényczikk, szégyenletes kötelességet ró a vármegyék fő- és alispánjaira, valamint az összes tisztviselőkre, t. i. hogy ezek a János király híveinek gyanus tetteit feljelenteni tartoznak.
A SZEPSII R. KATH. TEMPLOM
(Saját felvételünk)
Kiterjeszti a törvény a fő- és alispánok birói hatáskörét a 100 frtot meghaladó károk és rablások fölött való itélkezésre; (1528. 6. t. cz.) az ispánoknak a székhelyükön kívül tett eljárásuk semmisnek jelentetik ki s ezzel együtt a birói illetőség is szorosan meghatároztatott (1536. 37.); a városok birtokai azon megye testéhez tartozóknak jelentetnek ki, amelyben feküsznek és ezzel együtt a hatalmasok által kivont területeknek az illető vármegyékhez való visszakapcsolása hivatalvesztés terhe alatt a főispánok kötelességévé tétetik (1542. 35. 36.); a főispánok nemcsak a király vagy annak helytartója előtt, hanem a megyében is esküt tenni kötelesek (1542. 38.). A hatósági tekintély szükségének és fontos voltának belátására mutat az 1547. 32. t. cz., mely az alispánnak és szolgabiráknak eljárásaikban való akadályoztatásuk vagy nyilt fegyverrel és ellenségképen való támadásuk esetében maga a főispán, vagy más úr és nemes is a vétség fokához képest a visszaűzés, nagyobb hatalmaskodás és esetleg a hűtlenség bünébe esnék és ezek büntetésével lakol; a végrehajtásban hanyag alispán hivatalát veszti és a megyei főispán részére 100 frtban marasztaltatik. (1548. 43.). Az 1504-ig kinevezett alispán választására az 1548. évi 70. t. cz. az egész megyének megegyezését követeli.
A törvények közt a vármegyéket illetőleg kétségkivül legfontosabb volt az alkotmány megvédhetése szempontjából az 1545. XXXIII. t.-cz., 491mely a vármegyék felirati jogát biztositotta s ezzel századokon át megadta a ma is érvényes jogot, hogy a vármegyék a sérelmes törvények vagy rendeletek egészben való visszavonására, vagy sérelmes pontjainak megváltoztatására birják a kormányt s ha ez többszörös kisérletre nem sikerült, következett a „vis inertiae”, vagyis a kormányrendeletnek végrehajtás nélkül való félretétele, ami gyakran a királybiztosok kirendelését vonta maga után, a ki aztán kényszerrel hajtotta végre a rendeletet, s ez megint az országgyüléshez intézett panaszoknak nyitott utat. Amint tudjuk, a vármegyék panaszait magáévá tett országgyülés határozatainak sem volt mindig foganatjuk ezekben a zavaros időkben.
Abauj vármegyének I. Ferdinánd kormánya alatt főispánjai voltak: 1528-ban Bebek Ferencz, 1540-től Perényi Péter mint örökös főispán, Magyarország főkapitánya s ezután Perényi Gábor. Alispánok pedig 1539-ben Mindszenti Bereczk, 1543., 1545. és 1547-ben Zendy Pál, 1549–1550. Olchváry György, 1553-ban Girinchy Benedek, 1560-ban Rákóczy Mihály és Czeczey Péter, 1563-ban Mindszenti Imre.
