Szikszó.
Szikszó.
Szikszó városát Alsó-Vadászszal együtt, még Zsigmond királytól 1411-ben szerezte meg Perényi Péter, Perényi Simonnak fia. Perényi Péter ivadéka, Perényi Mihály, Munkács alatt 1557-ben elesett. Bebek György az elesett árvának gyámságát használván ürügyül, Szikszót a maga részére elfoglalta, ami miatt Perényi özvegye Székely Kata, Ferdinánd király előtt panaszt emelt. Ferdinánd az ügy megvizsgálását és elintézését azzal az utasitással hagyta meg a biztosoknak, hogy Bebekkel, aki nemrég állott pártjára, kiméletesen bánjanak. Igy köttetett aztán a peres felek között az özvegy részéről az a kénytelen szerződés, mely szerint Szikszón közösen megosztoztak. Bebek halála után Szikszó másik fele is a Perényiek kezére ment át.
Ferdinánd király mindjárt 1527-ben, hogy János királyt számüzöttnek nyilvánitotta, a Zápolyák tulajdonát képező Telkibánya és Göncz községet Thurzó Eleknek ajándékozta, azonban János király a nagyváradi béke értelmében ismét hatalmába vette azokat. Halála után e birtokok megint a Thurzókra jutottak. Utóbb Gönczöt Pétervárady Balázs váczi püspök és szepesi prépost 1550-ben Ferdinánd király engedelmével Zápolya István nádornak 1499-ben kelt végrendelete értelmében erővel elfoglalta, de még abban az évben kénytelen volt visszaadni a Thurzóknak. Később a szepesi káptalan eredménytelen pert folytatott Gönczért; 1561-ben pedig a szamosujvári fogságból megszabadult Ruszkai Dobó István Ferdinánd királytól hűsége és szenvedése jutalmául adományképen kérte mindkét helységet. Később Telkibánya Regécz várához kapcsoltatott. Az itteni bánya igen régen állhatott már mívelés alatt, mert jövödelme 1450-ben a Giskrával kötött egyezség értelmében ennek hagyatott; sőt már 1374-ben Nagy Lajos alatt Charik Miklós az itteni királyi kamara grófjaként van említve.
Encs község, mint a tornai vár tartozéka, 1559-ben kerül Magócsy Gáspár és Tamás tulajdonába, akik azt Vingarti Horváth Gáspár özvegyétől Likorka Johannától 14000 magyar forintért veszik meg.
Boldogkő vára 1556-ban Bebek Ferencz birtokába jutott, aki a királyi róvót elfogatván, ide záratta. E tettéért az országgyülés elé is idéztetett. 1560-ban Bebek a várat Sárközy Ferencznek adja cserébe két előkelő törökért, akiket fogadása ellenére, midőn Konstantinápolyba igyekeztek, elfogatott.
A törökök pusztitásainak meggátlására, a felső vármegyék rendeléséből egy sereg állittatott fel, amely Bakos Gábor vezérlete alatt az 1563-ik év szeptember 18-án Boldogkő várában gyült össze.
