Torna története.
Torna története.
Torna vára a XIII. században, nevezetesen IV. Béla, illetőleg a tatárjárás után kezd feltünni az okiratokban. A vármegye valószinüleg szintén IV. Béla alatt alakult ki, a ki különben a tornai várhoz tartozó részeken lakókat különböző kedvezményben részesitette, minthogy menekülésekor szolgálatokat tettek nekik. Később is fölkereste IV. Béla e vidéket és hosszasabban időzött itt.
„Tekus, comes de Sarus” 1270-ben kapta IV. Bélától Torna várát; unokája I. János „de Thurna” irja magát, a kinek családja 5-ik izében 1406-ban kihalt.
1289-ben IV. László Tomor falut Feche Mihály és Bucchus tornai várjobbágyoknak „jobbagiones de Torna” adományozta.
Torna vármegye területe kezdetben nagyobb volt, mint mai napság, mikor Abauj vármegyébe kebelezték. A mai községeken kivül hozzátartozott Gömörből Hárskut, Dernő, Kovácsvágás; Csánki szerint néha odaszámitották Borsodból a Szalonnától és Rakaczától a megye mostani határáig érő csücsköt, Szepestől pedig Stószt, melyet legujabban végleg Abauj-Torna vármegyébe kebeleztek. Lakosai közül nyilván régebbek a szlávok, a mit régibb községeinek, magának Tornának neve is bizonyitani látszik. A megye benépesitésének időrendjéről azonban semmi határozottat sem mondhatunk.
A XV. század elejéig egy nemzetségé, a Tekusoké, illetőleg már Tornaiaké volt az egész vármegye, 1406-ban Tornay János, az 5-ik, magtalanul elhalván, 1410-ben a nyitravármegyei származásu Berencsi István kapta, a ki „Tornay” nevet vett föl.
1430. körül 800 adó alá eső portát irtak össze a vármegyében; a XV. század végén már 1000–1100-at.
1476-ban örökvétel utján Bebek Orsolya férj. Szapolyai Imréné kezére került a vár és tartozéka, s majd egy századon át a Bebekek maradtak urai. A Bebekek gömörmegyei család voltak; IV. Béla Bebek Ferencznek és György fiának 1243-ban adományozta Berzétét, Pelsőczöt, Csetneket. Eredetük a monda homályában vész el; a néphagyomány pásztornak mondja ősüket, a kit szerencsés véletlenség juttatott volna nagy kincs birtokába, melyen lassankint uradalmakat vett és tekintélyessé emelte családját.
521Az ellenkirályok harczának kezdetén Bebek Ferencz Ferdinándhoz csatlakozott és 1530-ban Boldogkő várának ostromát vezette. De János halála után György fiával együtt elpártolt Ferdinándtól s Izabellához állott, abban a reményben, hogy ez Erdély kormányzójává fogja kinevezni. Reményében csalódván, egyenesen Konstantinápolyba ment és Szolimántól kérte Erdély kormányzóságát János Zsigmond felnövekedéseig. A szultán kegyesen fogadta és kormányzóságának jelvényével, a zászlóval ajándékozta meg. Izabella hirt vevén erről, maga küldött követséget Bebek Ferenczhez, hogy vállalja el a kormányzói állást. De Bebek észrevette, hogy cselvetés készül ellene, tehát tagadó választ adott s egyuttal, hogy életét megmentse, meghódolást szinlelt. Azonban megöletését nem kerülte ki. Bebek Ferencz halála után fia, György kibékült I. Ferdinánddal, hűséget esküdött neki s uradalmait is visszakapta. Hasszán, füleki bég, egy előbb Bebek szolgálatában állott szökevény közvetitésével Szádvárból kicsalván Bebek Györgyöt, 1562-ben Balog vára mellett egy erdőben kisérőivel együtt elfogta. Kiséretében voltak: Magócsy Gáspár, Rákóczy György, Boksy István, Hangony György. Ezeket mind Fülek várába vitték, a honnan csak nagymennyiségü váltságdijjal szabadithatták ki magukat, kivéve Bebeket, a kit Hasszán bég Konstantinápolyba küldött, hol két esztendeig volt súlyos rabságban. Bebek, János Zsigmondhoz fordult, hogy járjon közbe érette; örök hüségről biztositotta. János Zsigmond csakugyan közbevetette magát érdekében, mire a szultán szabadon bocsátotta. Bebek György Erdélybe jött, ott János Zsigmond a seregek fővezérévé tette s két várral ajándékozta meg.
TORNA VÁRA ALAPRAJZA.
(Rajzolta Myskovszky Viktor.)
