Virágzásának kora.
Virágzásának kora.
Göncz eredetileg német telepitvény volt, még a XV. században is Künzelsdorfnak hivták. Német nevek még ma is nagy számmal fordulnak elő. A Bebekek után a királyok birtoka lett; a most romjaiban heverő páloskolostort még a Bebekek alapították. Ugyanebben a században már hires volt a város borkereskedéséről; a gönczi hordó általános mértékegység lett a Hegyalján és még ma is ösmeretes.
Virágzásának kora a XVI. századra esik. Abauj vármegye, mely felváltva Garadnán, Gönczön, Forrón tartá üléseit, végre Gönczöt választotta rendes székhelyül, míg 1647-ben Kassára nem költözött át.
A reformáczió, melynek talaját valószinüleg már a huszita csehek előkészitették, hamar meghonosodik benne, s Kálvin tanának legerősebb vára lesz. A kalvinista vallás terjedésével karöltve járt magyarosodása. Pár évtized alatt egészen megmagyarosodott.
Midőn Károli Gáspárt 1560-ban az eklézsia első papjának meghivták, mint Benczédi Székely István utódját, már akkor kész magyar egyházra, még pedig népes egyházra talált, melynek már két lelkészre volt szüksége. A kettős lelkészség 1695-ig állott fenn.
GÖNCZ. – A RÓM. KATH. TEMPLOM.
(Saját felvételünk)
Károli Gáspár, az első magyar biblia 332forditója megalapította a hires gönczi ref. iskolát, mely Pelei János rektor vezetése alatt csakhamar számottevő intézetté növekedett és megnyerte a jeles Szenczi Molnár Albertet is.
Károli Gáspár a nagyrészben már a református hitet valló Kassa-völgye (mint akkor a Hernád mellékét nevezték) papjait 1565-ben zsinatra hívta össze Gönczre. E zsinat 21 pontba foglalt határozatot mondott ki Egri Lukács, a szentháromságtagadó ellen, a kit ezután Kassán Schwendi Lázár főkapitány, mint eretneket börtönbe vetett.
Károli nevével és Gönczczel elválaszthatatlanul egybe van forrva a protestáns egyházak és a magyar irodalom büszkesége, az első magyar biblia, melyet Károli 1586-ban kezdett ott fordítani s 1589-től 1590-ig nyomtatta ki Vizsolyban. A nagynevü pap és iró 1592-ben halt meg. Sírkövére a következő feliratot vésték:
„Patria Karolinum, Hospitiam Vitenberga, Cattedra Et Tumulus magnó Göntzia terra viro est.”
Ezt Szirmai 1808-ban következőleg magyarosította:
„Néki hazát Károl, Wittenberga tanitVa neVet s hirt, Göncz papi székbe ViVén, VégteMetőt is aDott.”
Károli szobrát, mely Mátray Lajos műve, 1890. szeptember 14-én leplezték le nagy ünnepélyességgel.
GÖNCZ. – GRÓF ERDŐDY PÁLFFY MIKLÓSNÉ KASTÉLYA.
(Saját felvételünk)
