Hanyatlás. XVI. század.
Hanyatlás. XVI. század.
Kassa kereskedelmének gyors emelkedését még gyorsabb hanyatlás követte. Erre az első okot Zsigmond és a lengyel király közt kitört viszálykodás adta meg, melynek következtében Zsigmond Lengyelország anyagi erejét gyengitő intézkedésekhez nyult, 1430-ban Kassának szigoruan meghagyván, hogy azon kereskedőit és polgárait, kik Lengyelországot bejárják és ott kereskednek, hazatérésre hivja fel és senki a város polgárai közül fej- és jószágvesztés terhe alatt Lengyelországba árukat ne vigyen, Lengyelország kereskedői és üzérei előtt pedig minden, az országba vezető út és ösvény gondosan zárassék el. Habár Zsigmond e tilalomért többféle más előnyökkel igyekezett a kassai kereskedőket kárpótolni, a kár, mit a Lengyelországgal való élénk kereskedelmi összeköttetés megszakítása okozott, nem volt ellensúlyozható s annak következményeit a kassai kereskedelem nagy mértékben érezte. Láttuk a fent mondottakból, hogy Magyarországból Lengyelország felé és onnét ide irányuló áruforgalomnak majdnem egyedüli közvetitői a kassai kereskedők voltak. E forgalom pedig igen jelentékeny volt, a mennyiben Magyarország kivitelre szánt nyers terményeinek jó nagy részét az akkor népes és vagyonos Lengyelország fogyasztotta el, míg viszont a lengyel kereskedők Kassán át bőrökkel, prémárukkal stb. látták el Magyarország fogyasztóit. A béke Magyar- és Lengyelország közt nemsokára helyreállt ugyan, de a kassai kereskedők csak kis részben birták az összeköttetések megszakadt fonalát ismét összekötni s elveszített piaczaikat visszanyerni. Másfelől Kassa kereskedelmi jelentőségét a szepesi városok kifejlődése csökkentette; e városok és Kassa kereskedői közt élénk verseny fejlődött ki, mely hasznára vált az ország kereskedelmének, de a kassai kereskedők üzleti terrénumát egyre szükebb határok közé szoritotta. Hozzájárult ehhez az is, hogy Mátyás király a kassai kereskedők egyedárusági jogait nem igen respektálta, sőt egyes kiváltságokat eltörölt és míg székvárosának, Budának fejlődését kereskedelmi szempontból is hatalmasan előmozdította, Kassáért semmit sem tett. Mátyás halála után pedig az oligarchia lábrakapása okozott Kassa kereskedelmének súlyos veszteséget. A Zápolyák és Perényiek sok sérelmet ejtettek a város szabadalmain, a főpapok és főurak jobbágyai kifosztották 245az utazó kereskedőket, míg sok földesúr terhes vámokat szedett a birtokain átvonuló kereskedőktől nemcsak áruik, hanem személyük után is. Ezen bajokat azonban még csak leküzdötte a város szívós életereje s kereskedelmének virágzását, habár szűkebb körben is, képes volt fentartani, de a mohácsi vész után, midőn a kettős fejedelemség pártokra szakitotta az országot és a török-hódoltság egyre terjedt, a hazai kereskedelem és vele együtt a kassai egyre több akadályt talált utjában. Ehhez járult, hogy a XVI–XVII. században Lengyelország szomoru politikai, erkölcsi és anyagi állapotok szinterévé vált s az ez irányban ujra kifejlődött kereskedés majdnem teljesen megszünt.
SZTUDINKA GYULA ÉS FIA BUTORGYÁRA.
(Saját felvételünk)
