Kereskedelem a XIV. és XV. században.
Kereskedelem a XIV. és XV. században.
Kassán a XIV. század elejétől fogva a mai napig a kereskedelem folyvást karöltve járt az iparral. A XIV. században, azaz Róbert Károly szabadalma óta lett Kassa kereskedő várossá a szó valódi értelmében, mert addig kisszerü kereskedelme csak a helyi piaczra szoritkozott. De az emlitett szabadalom óta sokkal gyorsabban is emelkedett a kereskedelem a virágzás tetőfokára, mint az ipar.
LANG JÓZSEF ÁCSTELEPE ÉS PARKETTGYÁRA.
(Saját felvételünk)
A kassai kereskedelem virágzásának legszebb korszakát Nagy Lajos alatt és Zsigmond uralkodásának első szakában élte. Nemcsak Nagy-Szeben Nagyvárad és buda vidékéről jönnek, hanem lengyel, sziléziai, cseh, orosz és más országokbeli kereskedők is elözönlik a kassai piaczot. A váltópénz sokszor már nem volt elég az adásvétel közvetitésére, s a város kénytelen a forgalmat az ugynevezett „kassai márka” kiveretésével megkönnyíteni, mely pénznem csak a kassai piaczon szolgált fizetési eszközül. De a kassai kereskedők nem elégedtek meg azzal, hogy saját városuk piaczán közvetitsék az áruforgalmat, sűrün látogatták a jelentékenyebb vásárokat; behatoltak Erdélybe, sőt egyes kiválóbb forgalmi pontokon állandó fiókraktárakat tartottak fenn és összeköttetéseikkel behálózták Lengyelországot, sőt Oroszország közelebb fekvő piaczait is. 1394-ben a kölcsönösség alapján Krakkóval kötöttek kereskedelmi szerződést. Az adásvétel főtárgyát nyerstermények képezték.
Már fentebb emlitettük, hogy az Alföld a kassai piaczra szállitotta termény-fölöslegeinek nagy részét, a város és vidéke pedig nagy mennyiségü 242bort árusitott el, melynek termeléséről Kassa már a XIII. század végén is hires volt, s melyre nézve szintén többféle kiváltságot élvezett.
