Rabutin sikertelen ostroma.
Rabutin sikertelen ostroma.
A tábornok Károlyi hada által minduntalan feltartóztatva, kimondhatatlan nélkülözések között tette meg a kassai menetet és miután útközben Egert sikertelenül megrohanta, Miskolczot pedig felgyujtotta, elcsigázott seregével és 22 ostrom-ágyujával csak október elsején foghatott Kassa lövetéséhez. A város őrségének erősbítésére kevéssel azelőtt érkezett Kassára Ordódy dandára, melylyel a védők száma 4000-re emelkedett. Várparancsnok az ősz Radics András volt. Az ostrom megkezdése után Károlyi a várostól északra megfigyelő állásba helyezkedett, míg Bercsényi a fejdelem meghagyása folytán a Vágvonaltól a város segitségére sietett. Rákóczy azonban ezzel sem elégedett meg és Esztergom bevétele után személyesen indult egy karabélyos-ezred élén a fenyegetett város fölmentésére.
Rabutin Károlyitól és az időközben Tornára érkezett Bercsényitől keveset háborgatva, a város elestét minden módon siettette és czélját talán el is érte volna, ha Rákóczy ezalatt Bercsényivel nem egyesül, mire Rabutin, kinek táborában különben ragályos betegségek is dühöngtek, Kassa alól – még a tél beállta előtt – Tokaj irányában elvonult.
Az ostromról maga II. Rákóczy Ferencz fejedelem emlékirataiban következőket irja:
„Rabutin elkezdé Kassa ostromát, megnyitván a vívó árkokat, ágyu- és mozsártelepeit pedig a város fölött uralkodó magaslatra állitván. Noha Rabutinnak nem volt több két huszonnégy fontos és husz tábori ágyujánál, elégségesek valának ezek halomra dönteni a város béleletlen rossz falazatát, a melyhez egy közfal (courtine) volt toldva, hogy egy földbástyával összekösse. Az ellenség a bástyát löveté. Az emlitett fal vastagsága nem volt több három lábnyinál, hoszsza ellenben ötven lábra terjedt. De szerencsére az ügyes lovassági tábornok inkább szereti a golyóival a földbástyát szántatni, mint a falat töretni, s a nélkül, hogy a mellvédeket leromboltatta volna, rohamot parancsolt, mely visszaveretett.”
Rabutin Rákóczy következtetése szerint azért vonult ostromközben vissza, mert nem akart a császár parancsa szerént Starhemberggel Ersztergomnál egyesülni, hogy igy magának tarthassa a fővezényletet.
Kassa megtartását, irja tovább a fejedelem, „Radics dandárnoknak köszönhetem, aki parancsnoka volt. Ezen szilárd és határozott jellemü öreg egykoron dicső emlékezetü anyám, a fejedelemnő alatt vezénylett Munkácson. Bementem a városba, hogy kifejezzem neki köszönetemet, s egyszersmind megelégedésemet nyilvánitsam a helyőrség és a lakosság iránt, a kik mindnyájan igen jól viselték magukat. De egyuttal szemére vetettem a tűzérparancsnoknak vastag hibáját, hogy t. i. mért nem lövette porrá mingyárt az első napon Rabutin nyomoru ágyutelepeit, a mit könnyen megtehetett volna, ha a megtámadott hely homlokzatán 30–40 nagy ágyut állitatott volna egy sorba a helyett, hogy a város védőfalain köröskörül helyezé el őket.”
121Rákóczy ügye 1710-től kezdve határozottan rosszra fordult. A szerencsétlen liszkai ütközet után, melyben Viard tábornok Rákóczy utolsó seregét megszalasztotta, valamint Egernek november 29-én és Eperjesnek deczember 10-én bekövetkezett eleste után, Viard Gönczre, Virmond Eperjesre, Löffelholtz Sáros-Patakra nyomult, mely állások elfoglalása után Kassa körülzárása nagyjából már be volt fejezve.
Kassán ez időben Radics András és Berthóty Ferencz hirtelen elhalálozása után Esterházy Dániel volt a parancsnok.
Deczember 28-án egy körülbelül 4000 emberből álló hadosztály közeledett délről a város felé és míg a derékhad az akasztófa-hegyen állást vett, addig egyes kiküldött csapatok a város közelében található marhákat terelték össze. Az őrség ennek láttára a harácsolókra tört és a Hernád balpartjára szorúltakat egészen Széplakig üldözte. Az akasztófa-hegyen álló ellenséges zöm a Hernád által az üldözők oldalba való megtámadásában akadályozva lévén, az alsó külvárosokra üt, mely alkalommal az u. n. alsó- vagy császár-malom a lángok martalékává lőn. A kitörők erre felhagytak az üldözéssel és a városba tértek vissza.
A következő év január 1-én Bárcza felől egy ujabb oszlop nyomúlt a város felé, mely, a fellegvár bástyáiból megkezdett tüzelés következtében, Kassa Ujfalun át a várost északról megkerülve, a következő napokban a malom-árok vizének elterelésével foglalkozott.
Minthogy a vár parancsnoka ezen müveletekből Kassa szorosabb bezárásának előjelére vélt következtetni, január 7-én a külvárosok házainak lebontását, 22-én pedig a falakon kívül fekvő kertek faállományának kiirtását rendelte el. Hogy különben a zárlat ez időben még nem lehetett teljes, kitetszik abból is, hogy január 14-én egy 300 emberből álló segédcsapat, mely Munkácsról jövet közelitette meg Kassát, akadálytalanul vonúlhatott a városba.
SPANKAU.
(Orsz. képtár.)
Februárban felszólították a királyi tábornokok Eszterházyt, hogy Rákóczy ügyének vesztét és a megkezdett béketárgyalásokat tekintetbe véve, Kassát szolgáltassa ki a királyi hadaknak. A tagadó válasz átadása után a királyi csapatok Kassát szorosabban bekeritették.
A meghódolás végett indított, de megszakadt tárgyalások áprilisban ujabb stadiumba léptek, minek eredménye gyanánt a város az ostromlókkal fegyverszünetet kötött. Minthogy azonban Viard tábornok erről értesítést nem kapott, Hilyó felől a középső külvároson át a várfal megrohanására indúlt. A várőrség ezen merényletre kirohanással válaszolt, mely alkalommal Viard támadó oszlopa 40 halott és 7 fogoly hátrahagyása után a Csermely-völgybe üzetett vissza.
