Borbély és sebészczéh.
Borbély és sebészczéh.
A borbélyok és sebészek a XVI. században már akkora számot tettek, hogy külön czéhhé alakultak; egy 1557-iki összeirás szerint bástya is van gondozásukra és őrizetükre bizva, később 1580-ban a „chirurgorum” czéhet emlitik az iratok. Szabályzatukat nem ismerjük, de bizonyos kiváltságos jogokat szintén teremtettek maguknak, melyeket féltékenyen őriztek. Igy 1587-ben a borbélyczéh panaszszal fordult a városi tanácshoz András „feldscherer”, 220tehát katonai sebész ellen, a miért műhelye fölé három réztálat és a király czimerét merte kiakasztani; nem lévén a felcser úr a nemes czéh tagja.
1636-ban Schott János kassai „bader” és „wundarzt” nevét találjuk följegyezve. Kassa a vidéket is ellátta seborvosokkal. 1694-ben például Tállyára vittek egy kassai borbélyt, a ki ott egy gyermek eltört karját gyógyította meg.
Emlitettük már, hogy a borbélyczéh szigoruan őrködött jogainak és szabályainak tiszteletben tartásán. 1704-ben megint találkozunk egy panaszával. Pörbe fogta ugyanis Günther József fürdőst a miatt, hogy a fürdőházon kívűl is nemcsak hajat nyirt, de sebeket orvosolt és köpölyözött is. A czéh megintette ugyan, de ő azzal nem törődött, mert ime mindjárt másnap Mész Sámuel aranyműves szolgájának homloksebét gyógyitotta.
