Erdőbirtokok.
Erdőbirtokok.
Fekszik a magas Tátra-hegycsoportozathoz tartozó u. n. Gömör-Szepesi hegylánczolatnak ugyszólván végnyulványain, a Hernád folyó két partján, az északi szélesség 38°43’–38° 56’ és a keleti hosszuság 48° 42’–48° 52’ között, az Adriai tenger színe felett 260–951 m. magasságban, részint Abaujvármegye területén, még pedig: Kassa szab. kir. város, Kass-Ujfalu, Tihany, Miszlóka, Baska, Alsó-Tőkés, Felső-Tőkés, Kassa-Béla, Kassa-Hámor, Forró és Garadna község határában, részint Sárosmegye területén, még pedig: Kavecsán, Szt.-István, Kisfalu, Szokoly, Nagy-Ladna, Kis-Ladna, Ó-Ruzsin és Berki község határában, a Forró és Garadna, valamint a Berki község határában fekvő csekély rész kivételével egy összefüggő darabban.
Kassa város erdőségei legnagyobb részt diluviumon és alluviumon fekszenek, mely a magasabb hegységek felé harmadkori képződményekbe megy át.
A hegységeket alkotó kőzetek közül a kristályos palakőzetek fordulnak elő legnagyobb tömegben, melyeken nehány helyütt a trachyt és gneisz tör keresztül. A trias-, jura- és kréta-képződményekhez számitható mészkő és dolomit nagyobb tömegekben a Hernád folyó közvetlen közelében jön elő; Ó-Ruzsin, Kis-Ladna, Nagy-Ladna, Kisfalu és Kavecsán község határában.
A város összes erdőbirtokának földrajzi szempontból tehát dombvidéki és középhegységi jellege van.
Magasabb hegycsúcsai:
Holicza 951 m., Vosoky vrch 853, Pokrivi 889, Sivecz 784, Spaleni vrch 738, Harbek 810, Ostri Harb 811, Biela-Skala 820, Jahodna 607. Pissevenki 807 és közvetlen a város felett levő Hradov 466 m.
A hegyoldalak lejtője igen változó a lankás 5–10 foktól egészen a meredek 30–40° lejtőjű kopár mészsziklákig.
Az erdőségek talaja homokos agyag és márga, mely legtöbb helyen elég mély és televényben dúsnak mondható.
259Az erdőbirtok területén csak egyetlen egy nagyobb folyó van, a Hernád, mely ugyszólván ketté metszi azt. Megemlithető még a semmi erdőgazdasági jelentőséggel sem biró Miszlóka patak, a Béla, Réka és az Opáka patak, amely utóbbi egyuttal birtoki és megyei határt képez északnyugatról.
Az éghajlat inkább mérsékelt, mint zord.
Az északi és az északkeleti szelek igen gyakoriak, s ennek tulajdonitható a számos kései és korai fagy, mely a növénytenyészet fejlődésének hátráltatásával sokszor érezhető károkat okoz.
