Díszpolgárok.
Díszpolgárok.
A díszpolgárok névsora Deák Ferenczczel kezdődik és dr. Wekerle Sándor volt miniszterelnökkel végződik. Megválasztattak:
1840-ben Deák Ferencz, 1844-ben Valentin Ferencz, fő hadfogadó cs. kir. százados, 1844-ben Szirmay Antal, 1845-ben Tordai Wirkner Lajos, 1846-ban br. Vay Miklós és Henszlmann Imre, 1856-ban gr. Andrássy György, 1861-ben Smolka Ferencz, 1864-ben Benedek Sándor tábornok és Lánczy József, 1866-ban gr. Péchy Manó, 1867-ben br. Luzsénszky Pál, 1887-ben Darvas Imre, Abauj-Torna vármegyének és Kassa sz. kir. városának 1877-től 1892-ig főispánja, 1892-ben Kossuth Lajos, 1893-ban Jókai Mór és Benedek Ferencz jászói prépost, 1894-ben dr. Wekerle Sándor.
*
Kassa sz. kir. város és Abauj-Torna vármegye főispánja: Péchujfalusi Péchy Zsigmond.
Péchy Zsigmond, mint sárosvármegyei birtokos, miután Eperjesen elvégezte a jogakadémiát, szülőmegyéjében lépett a közpályára. 1869. szeptember 6-án Sáros vármegye II-od aljegyzője, 1870. deczember 5-én első aljegyzője lett. 1871. deczember 20-án már főjegyzőnek választották. Négy év mulva a vármegye első tisztségére emelték, 1875. január 21-én alipánná választván őt. Tizenhét évig egyfolytában vezette lankadatlan buzgósággal a vármegye ügyeit, midőn eredményes működésének elismeréséül a király 1892. októberben Abauj-Torna vármegye és Kassa sz. kir. város főispánjává nevezte ki. 1892. október 30-án vonult be székhelyére s ünnepélyes beigtatása október 31-én volt, mely alkalommal Sárosvármegye küldöttsége a kassai vármegyeházán külön elbucsuzott tőle, átadván Sárosvármegye közgyülésének átiratát, melyben biztositja hálájáról őt, „ki szerető, gondos atyai kezével törölte le a fájó könnyeket, az 1873. évi kolera alkalmával támaszától, az 1879. évi inség alkalmával kenyerétől megfosztott, az 1887. évi eperjesi nagy tüzvész által hajléktalanná lett ügyefogyottak szeméből, ki igazságos és méltányos birája, önzetlen támogatója volt erősnek s gyengének egyaránt.”
Kassa sz. kir. város jelenleg működő tisztikara a következőkből áll:
Polgármester: Münster Tivadar, kir. tan.
Főkapitány: Madarász Béla.
Tanácsnokok: Loósz József polgármester helyettes, Timkó József árvaszéki elnök, Éder Gyula.
Főjegyző: Kozora Vincze.
I. aljegyző: Tfirst Vendel.
II. aljegyző: Varga Kálmán, h. községi biró.
III. aljegyző: Rössler István.
Tiszti ügyész: Benczúr Géza.
Főorvos: dr. Moskovics Jakab.
Főszámvevő: Hollai Adolf.
Pénztárnok: Horalek Ferencz.
Leváltárnok: Ifj. Kemény Lajos.
Főmérnök: Báyer Károly
Árvaszéki ülnök: Dr. Szentléleky Gyula.
Alszámvevő: Willnrotter Henrik.
Közgyám: Halász Mihály.
Rendőr-alkapitány, főkapitány helyettes: Mihalik Béla.
II. alkapitány: Cselényi Béla.
Rendőrfogalmazók. Varga László tb. alkapitány, Kossuth Lajos és Sárosi Árpád.
Adóhivatali főnök. Barts Pál.
Adóhivatali főnökhelyettes: Pecher Gusztáv.
Adótiszt: Reichel Károly.
Házi számfejtő: Kövy János
Adószámfejtő: Kovács Zsigmond.
Árvaszámfejtő: Siposs Bertalan.
Irattárnok: Virág Gyula.
Iktató: Szagányi József.
Kiadó: Gönczy Lipót.
Rendőrorvos: dr. Vandracsek Jenő.
Orvos-halottkém: dr. Mosolyi Géza.
Közvágóhidi igazgató: Kaiser Sándor.
Állatorvos: Huszár Henrik.
I. mérnök: Grosz Emil.
Uradalmi mérnök: Soukop Adolf.
Uradalmi ügyész: Antal Emil.
Erdőmester: Szőnyey István.
Főerdész: Domokos János.
Központi erdész: Schvigutt Ferencz.
Szentistváni erdész: Pilászy Endre.
Kisladnai erdész: Bercs Kálmán.
Miszlókai erdész: Rédey József.
Faraktárnok: Bellus Endre.
I. oszt. irnokok: Schvigutt Ferencz, tb. központi erdész, Ponevács Mihály, Kindl Gyula, Vashegyi Géza, Heissig Béla és Lach Gyula.
Műszaki rajzoló: Kósch Arthur.
