Levéltár.
Levéltár.
A levéltárra a XVII. századtól fogva nagy gondot fordított a község. Első érdemet Cromer Leonhardus jegyző szerzett a levéltár gyarapításában (a XVI. század második felében), a ki sok régi oklevelet lemásolt s megmentett az utókornak. A XVIII. század második felében Schwarzenbach Antal Ferencz szenátor és helyettes főbiró rendezte a levéltárat, a ki körülbelül 30,000 aktát lajstromozott. Érdemének elismeréseül megőrizték arczképét a levéltárban.
Az 1640-iki és 1658-iki szabályzatok is intézkednek a levéltárra nézve, 93elrendelvén, hogy a privilegiumok, levélbeli documentumok a városházán avagy kuriáján levő mindenféle regestrumok és egyebeknek inventárium szerint való regisztrációja, végül a törvények „avagy arbiter által való compositiójuk, végzések” összegyüjtessenek. A documentumokra nézve szükségesnek tartja a község, hogy „mindenféle levelek megnézetessenek, perlustráltassanak, fürmender, biró és notárius uraimék jelenlétében megtisztíttatván, vétettessenek szép registromokban, és ha mi az előbbeni nótáriusoknál vagy gróffok ládájában és akár hol volnának, azok is felvitettetvén az tanácsházra, helyben állíttassanak és esztendőnkint az regestrum szerint megláttathassanak, hogy idegen emberek kezéhez ne juthassanak”. Intézkedik a szabályzat a város adósságaira, az árvák vagyonára vonatkozó iratok őrzéséről s felszólítja mindazokat, a kiknél a városra vonatkozó okiratok volnának, adják át a tanácsnak, hogy a registrátor azokat a levéltárba tegye. Az országos törvények megőrzésére is nagy súlyt fektet a város. A törvények hiteles másolatai a 16. század közepe óta megvannak a városi levéltárban.
A XVII. század végén a város kormányzatának személyzetéről egy 1682-iki tisztviselői választási jegyzék ad felvilágosítást, mely így hangzik:
„Anno 1682. die 26. Januarii. Renovatio amplissimi senatus (SUB JUDICATU GENEROSI DOMONI Andreae Wida), liberae ac regiae civitatis Cassoviensis more solito facta. Series amplissimi senatus (12). – Series electae communitatis, eöregh asztal, 2-ik, 3-ik, 4-ik, 5-ik, 6-ik asztal. Az öreg vagyis első asztalban volt a „fürmender”. (Tribunus plebis). – Renovatio officialium die 7 mensis Februarii more solito facta: Gróff tisztek (2). Fizető tisztek (2). Bor tisztek (4). Ser tisztek (4). Épitő tisztek (4). Ispitály tisztek (3). Búza tisztek (3). Adószedő t. (3). Plebánia t. (2). Patika t. (2). Sendely és deszka t. (2). Tégla t. (1.) Strázsamesterek és szállásosztók (4). Oberster vachmayszter, a ki az szállások végett minden causákat eligazitson. Czaygvartok (2). Vásárbirák (2). Egyházfiak (2). Főnotárius. Vicenotárius. Regestrator. Fiscalis. Ordinarius procurator. Nemes város medicusa. Tárgymesterek (4). Dézsmások (2). Alsó- és felső adószedő tisztek (2). Első fertályosok (2). 2-ik f. (2). 3-ik f. (2). 4-ik f. (2). Lovasok kapitányi (2). Első fertályos kapitányok (2). 2-ik f. k. (2). 3-ik f. k. (2). 4-ik f. k. (2). Lovasok zászlótartója. Gyalogosok zászlótartója. Renovatio arczhimagistrorum singularum chebarum in Anno 1682. coram generosso judice et amplissimo senatu more solito facti. Mészáros czéhmesterek. Szőcs. Szabó. Ötvös. Varga. Szigyártó. Gerber. Magyar lakatos. Puskacsináló. Kovács. Asztalos. Kerékgyártó. Rézfazekas. Késcsináló. Bodnár. Hámgyártó. Nyereggyártó. Erszénygyártó. Köteles. Csiszár. Fazekas. Süveges. Takács. Gombkötő. Borbély. Zsemlyesütő. Kőműves. Fegyvercsináló. Csizmadia. Csapó. Tőcsináló Mézeskalácssütő. Tölcsércsináló. Renovatio judicum suburbanorum. Ispitály és Kisutczai birák. Szent-Lénárt-utczai b. Biró- és Foghagyma-u. b., Tégla-u. b. Csermelyei- új-utczai b.”
A város autonomiája azonban I. Lipót alatt erősen hanyatlott. A király a szepesi kamara útján intézkedik a biróválasztás iránt s rendeletekkel igazitja a közigazgatást, számos ősi szokás elhagyására kényszerítvén a várost. Ekkor kezd Kassa közigazgatása is a többi magyarországi városok közigazgatásához simulni, de épen azért, mert a különleges körülményeket a kormány nem vette kellő tekintetbe, pangásnak, majd hanyatlásnak kellett beállnia.
