Vagyon és teher.
Vagyon és teher.
A vagyon 1882-ben 6,089,639 frt 20 kr. volt; a város tartozása 509,987 frt 68 kr. 1894-ben a teher már 2,955,416 frt 32 krra rúgott, ezzel szemben azonban a cselekvő vagyon 8,939,162 frt 47 kr. A tiszta vagyon e szerint
| 1894-ben | 5,983,746 frt 15 kr. |
| 1882-ben volt | 5,579,651 frt 32 kr. |
| 1882-től 1894-ig tehát a város vagyonának szaporodása: | 404,094 frt 83 kr. |
Félreismerhetetlen bizonyára, hogy ez az eredmény csak a minden téren egyenlő buzgalommal és lelkiismeretességgel vezetett adminisztráczióval volt elérhető. A városrendezés megnövekedett szükségletei 1891-ben a mérnöki hivatal ujjászervezésére vezettek, amikor e hivatal számára is külön szervezeti szabályzatot alkottak. A községi biróságot kivették a főkapitányság hatásköre alól, s önálló hatáskört adván neki, a közigazgatási bizottság ellenőrzése alá rendelték. Nagy figyelmet fordítottak az erdei hivatalra, melynek kezelése alatt áll a város jelentékeny jövödelmi forrását képező birtokok legnagyobb része. (A város erdészetét külön fejezetben tárgyaljuk.)
KASSA. – KIOSZK A SZÉCHENYI LIGETBEN. (Letzter S. felvétele)
Az összes hivatalok közt a rendőrség szorult a legnagyobb átalakításra úgy külső szervezetét illetőleg, mint a megváltozott viszonyokhoz és törvényekhez idomult eljárására nézve. A külső szervezetben teljesen meg kellett változnia; az uj idők szelleme a történeti alakok közé száműzte a kikiáltó dobost, a tarsolyos hajdút, a kinek emlékét csak a kassai hajdut megéneklő népdal tartja fenn, a lomtárba lökte a derest, a rendőri biráskodás e félelmes eszközét, megszüntette a rendőrhadnagyi tisztet, uj organumokra bizta a külvárosi birák és esküdteik hivatalos funkczióját.
