Községi iskola.
Községi iskola.
Kassa város törvényhatóságának 1869 julius 5-én tartott közgyülése, mellőzve a népoktatási törvényjavaslat előkészítésére a képviselőháztól 1868-ban kiküldött 25-ös bizottság jelentésében hangoztatott elvet, hogy „a népoktatás nagyfontosságu kérdésének megoldását csak úgy hitte sikerrel kezdeményezhetőnek, ha az a hazánkban létező különböző hitfelekezetü honpolgárok megnyugtatásával, illetőleg a létező tényezők számbvételével történik”, daczára annak, hogy Kassán úgy az ágost. ev. hitközség, mint az izraeliták, épp úgy mint a megyére nézve, az akkori megyés püspök b. e. Perger János elnöklete alatt megtartott papi gyülésen a kath. hitközség is saját autonomiájok s ennek keretén belül saját iskoláik fentartása mellett nyilatkoztak, az addig kath. jellegü elemi iskolát közös iskolául jelentette ki s intézkedett, hogy a törvény követelményei lehetőleg teljesüljenek.
A kath. polgárok közt elégületlenséget támasztott ez a határozat. Bántotta őket, mert a viszonossággal ellenkezőnek találták azt, hogy míg a többi hitfelekezet külön is fentartotta iskoláit, a közös iskolaszékbe úgy 173ev. református, mint ág. evangelikus és izraelita városi polgárokat is beválasztottak.
Ennek a sértett érzületnek kifolyása volt, hogy 1870-ben nagy számu aláirással ellátott kérvény került a városi közgyülés napirendjére, mely a közössé tett népiskola visszaadását sürgette, minthogy a város addig is nem mint városi közönség, hanem mint a városi kath. hitközség pátronusa fedezte az iskola költségeit, mire pátronátusságánál fogva kötelezve is volt, továbbá az elemi iskola épületét azzal a rendeltetéssel adták a városnak, hogy kath. iskola helyiségeül szolgáljon, és végül, maga az 1868-iki törvény is követelte volna a kath. egyházi község hozzájárulásának kieszközlését, a mit az elkülönítésnél mellőztek.
E kérvényre a közgyülés 1870 márczius 10-ikén 39 szavazattal 9 ellenében kimondotta, hogy a közös iskola a katholikusoknak visszaadassék és teljesen a kath. autonom iskolaszék hatósága alá helyeztessék. A költségeket a városi pénztár fedezte. De ugyanakkor elhatározták a többi hitfelekezetek iskoláinak arányos segélyezését is.
Ez ujabb intézkedéssel nem elégedtek meg azok, akik már első izben is a közös iskola hívei voltak. Sikerült is nekik keresztülvinni, hogy a közgyülés 1873 julius 18-án az elemi iskolát 35 szóval 5 ellen, most már másodszor, ujra közösnek nyilvánította.
KASSA. – IPARISKOLA.
(Saját felvételünk)
A közgyülési jegyzőkönyvben e határozat következőképen van megokolva:
„Tekintve, hogy a megejtett hatósági összeirás eredményeként a városi 3442 tanköteles gyermek jelenleg semmi oktatásban sem részesül;
tekintve, hogy ezeknek a felekezet által jelenleg fenntartott iskolába leendő bekényszerítése lehetetlen, a mennyiben ez iskola a jelenleg tanításban részesülő csekély számú gyermek befogadására is elégtelen;
tekintve továbbá, hogy a megejtett összeirás alkalmával 1390 szülő s illetőleg gondnok közül 927 követelte a községi iskola felállítását s igy a hatóság a mai kor előrehaladott fogalmai szerint a törvény értelmében sem rendelkeznék oly hatalommal, hogy ezeknek gyermekeit felekezeti iskola látogatására szorítsa;
tekintve, hogy az 1868-iki 38. törv. cz. és az annak végrehajtása iránt keletkezett miniszteri utasítás 8-ik §-ának 4-ik pontja szerint a község az esetben, ha a kebelében létező felekezeti iskola a tanköteles gyermekek befogadására elégtelen, községi iskola felállítására köteleztetik;
tekintve, hogy a fennálló s felekezeti népiskolák a törvény kellékeinek meg nem felelnek;
tekintve, hogy a lakosok gyermekei nevelésének kötelessége első sorban a városi hatóságot illeti;
tekintve, hogy a felekezeteknek jelenleg kiszolgáltatott 26,988 frtnyi összegből az összes tanköteles gyermekek tanítása a törvénynek megfelelőleg eszközölhető lesz és más részről a város törvénybeli befolyását az iskolákra érvényesítheti, mitől jelenleg egészen elesett;
tekintve végre, hogy az idézett iskola-törvényben Kassa város polg. iskola felállítására köteleztetik: a 6–12 és 12–15 éves tanköteles gyermekek közül jelenleg semmi oktatásban nem részesülő 1140 gyermek tanítására a községi iskola felállítása s ennek folytán az egyes felekezetek részére f. évi (1873) szept. utolsó napjáig iskola-segélyezés czímén 174kiszolgáltatott évi összegnek további beszüntetése; továbbá egy polgári női iskola f. évi október 1-én leendő felállítása; a róm. kath. felekezetnek ideiglenes használatra átengedett iskolai épület és minden, a város tulajdonát képező s annak átadott szerelvények a megválasztandó iskolaszék által leendő átvétele; végre egy 24 tagból álló iskolaszék megválasztása hozatik javaslatba.”
A határozat kimondása után 24 iskolaszéki tagot választottak s a közgyülés minden intézkedést megtett arra, hogy az 1873/4. tanévtől kezdve a szervezett iskolák a törvényes kellékeknek megfeleljenek.
Elvileg a városi zene- és rajziskolát is ugyanazon iskolaszék vezérlete alá rendelték. Később az önálló rajziskolát megszüntették, a zeneiskolát ellenben külön bizottság rendelkezése alá vetették.
