Uj tanulmányi szervezet.
Uj tanulmányi szervezet.
Valamivel több mint egy évtized mulva még jelentékenyebb változtatás történt a jogakadémiai tanrendszerben, a mennyiben 1874. május 19-én a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterium ő felségének 1874. május 4-én kelt legmagasabb jóváhagyásával az 1874/75. tanévből kezdve nemcsak uj tan- és vizsgálati rendszert léptetett életbe, de az addig működő hat tanszék mellé még két tanszéket rendszeresitett. Az uj szervezet megokolása következőkön alapul:
„Hogy az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák és jogliceumok tanulmányi rendszere összhangzásba hozassék azon államvizsgálati és ezzel összefüggő tanfegyelmi szabályzattal, mely a két magyar királyi tudományegyetem jog- s államtudományi karánál az alapos szakképzettség érdekében a két különböző jog és államtudományi iránynak szétválasztásával az 1874. évi február hó 5-én kelt miniszteri rendeletekkel, a törvényhozás végleges intézkedéséig életbe lépett, s hogy egyuttal az érintett jogásziskolák tanműködésük eddigi szük köréből kiemelkedve, oly tanszervezeti alapra fektettessenek, melyen nemcsak megfeleljenek egy szakiskola feladatának, hanem a főiskola azon magasabb rendeltetésének is, hogy a gyakorlati élet követelményein kívül egyszersmind művelői és terjesztői legyenek a tudománynak.”
SZIEBER EDE.
Az újonnan szervezett nyolcz tanszék a következő: 1. római jog; 2. jogbölcselet és büntető jog; 3. nemzetgazdaságtan, pénzügytan és magyar pénzügyi törvények; 4. magyar és osztrák magánjog; 5. peres és perenkivüli eljárás; váltó- és kereskedelmi jog; 6. statisztika és magyar közigazgatási jog; 7. jogtörténet s egyházi jog; 8. politika, magyar közjog, általános bevezetés a jog- és államtudományokba.
A czél, hogy a királyi jogakadémiák a két egyetemmel nemes versenyre keljenek, a legjobb volt, csakhogy a kir. jogakadémiák ugy jártak e versenyben, mint a törpe az óriással való harczi szövetségben.
Az előny mind az egyetemeknek jutott. Az akadémiák nem nyujthatván többé semmi kedvezményt, mint azelőtt, sőt az ügyvédi diploma megszerezhetése kellékeül csupán az egyetemeken kivívható jogi doktori diploma 180lévén szükséges: a jogakadémiák s ezek sorában a kassai is népesség dolgában igen hanyatlott.
Az 1874. rendszeresített tanszékek nyilvános rendes tanárain kívül történeti és bölcsészeti előadások tartásával, nemkülönben a törvényszéki orvostan és a közegészségtan köréhez tartozó ismeretek terjesztésével még magántanárok is működnek az akadémián. Ezeknek nincs rendszeres javadalmazásuk, hanem fáradságukért megszabott jutalmi dij-összegeket kapnak.
Van az intézetnek a rendes isteni szolgálatot teljesitő külön javadalmazott papja is, kivel az intézet tanári testülete, az ennek élén álló igazgatót is beleszámitva, a magántanárokkal együtt összesen 12 tagból áll.
