Legrégibb sírkövek.
74Legrégibb sírkövek.
A felirás néküliek a XIV. század közepe tájáról (1320–1350.) származnak. Főalakjukat egy félköríves talpon álló nagy kereszt képezi, melynek végei góth liliomokban végződnek vagy orr-díszszel ékesítvék.
Előállításuk úgy történt, hogy a megkívánt keresztalakot a talppal együtt a kőbe jó mélyen bevésett árok által előtüntették s hogy a bemetszett kereszt idoma elütő s feltünő legyen, az árkot szuroknemű fekete anyaggal kitöltötték. Miután e sírköveken minden felirás és egyéb útbaigazitó jel hiányzik, mint az első számu sírkő mutatja, meg nem állapítható, kiknek sírjai fölé emeltettek.
Valamivel újabbak a XIV. század második feléből eredő azon sírkövek, melyeknél a kereszt függőleges gerendájára elhelyezett paizsot s ebben családjegyet találunk, mint azt a 2. és 3. számu sírkövön látjuk. A paizs e korban felül egyenes vágásu, sima, alul kihegyesedő háromszögalaku, kajácscsal nem bír s (heraldikailag véve) jobbról balfelé dül. A kereszt talpát itt is félkörös ívek alkotják. A családjegyek, melyek Németországból származtak át ide, e korban egymást különféle helyzetben keresztező és változatosan összetett egyenes vonalakból állanak és csak később, a XV. században, kapcsolatosak görbe vonalakkal. E jegyek egyes polgárok és polgárcsaládok czímereiül szolgáltak, s e czélra azokat paizsokba foglalták, pecsétlőkbe s gyűrükbe metszették s velök okmányokat pecsételtek, mi teljes érvényü volt a sajátkezü aláirással.
Kassa régi sírkövei 1. sz.. (Podleszny A. felvételei.)
Kassa régi sírkövei 2. sz. (Podleszny A. felvételei.)
