I. Ferencz József Kassán. Uj korszak.
I. Ferencz József Kassán. Uj korszak.
Mint kerületi székhelyet látogatta meg az uralkodó, I. Ferencz József magyarországi körutazásaiban, két ízben, nevezetesen 1852-ben és 1857-ben. Ez a második út már hajnalpirja volt annak az uj korszaknak, mely a fejedelem és a nemzet teljes kibékülésével uj fényt árasztott Szent István koronájára. Ez az uj korszak Kassán is jelentékeny nyomot hagyott s tevékeny életnek szolgált alapul. Egyre-másra keletkeznek kulturális és jótékony köz- és magán-intézetei, egyre-másra terjed, épül, csinosodik a város. 1854-ben a Csermely-völgyben katonai nevelő intézetet épitenek, 1858-ban pedig katonai kórházat. A kereskedelem és ipar uj lökést kap a vasút megnyitása által. 1859-ben a város a tiszai vasuttársaságnak 18,000 ölnyi területet adott a nagy rétből s már 1860 julius 5-én berobogott a kész pályaudvarba az első személyszállító vonat.
Pezsgőbb és pezsgőbb lesz a város élete 1867, alkotmányunk visszavívása 63után. 1869-ben, a magy. honvédség szervezésekor a III. honvéd-kerület parancsnokságának székhelyéül Kassát választják. 1870-ben bevezetik a gázvilágítást. 1873-ban megnyílik a községi polgári iskola; 1875-ben pedig a földmivelési kormány gazdasági tanintézetet állít, mely a felvidéken első ilynemű intézet. 1882-ben a város uj reáliskolát építtet s az intézet oda költözködik régi helyiségéből. 1885-ben kezdték meg az utczák aszfaltozását a Fő-utcza járdájával s ezt egymásután kiterjesztik a belváros többi utczáira is. 1890-ben épült a gőzfürdő, az ágostaiak uj iskolaháza, a közvágóhid s esztendőnkint több és több nagy modern lakóház. 1891-ben megalakult a közúti vasúttársaság, a melynek gőzerőre berendezett vasútja Kassa főforgalmi vonalát kapcsolja össze az államvasúti pályaházzal, mely immár nem egy zsákutczában végződő vasút állomása, hanem góczpontja a szepesi, galicziai, abauji és zempléni forgalomnak; nagyobb arányban ugyanazoknak a forgalmi ereknek, melyeknek Kassa középkori jelentőségét és gazdagságát köszönheté. 1892-ben a királyi táblák szétosztása folytán Kassa is az egyik királyi itélő tábla székhelye lett.
A város ipartelepei szintén nagy arányban szaporodtak az utóbbi években. A hadsereg területi elhelyezésének szervezésekor pedig Kassa a VI. hadtest parancsnokságának székhelyévé levén, a területi elhelyezés követelte kaszárnya-építkezések által nem csak külsőleg növekedett meg, de a megszaporított állandó helyőrség gazdaságilag is előnyére vált s egyik nem legkisebb tényezője fejlődésének, mely nagy léptekkel halad egy szebb, gazdagabb jövő felé, melyre Kassát már fekvése kiszemelte.
CZIMEREK EGY XVI. SZÁZADBELI KASSAI SIRKŐRŐL. (Podleszny A. felvétele.) Zárókép.
