I. Rákóczy György és Eszterházy nádor.
I. Rákóczy György és Eszterházy nádor.
1631. januárban Eszterházy nádor meghivására a felsőmagyarországi rendek gyülést tartottak Kassán, hogy az erdélyi fejedelemmé választott Rákóczy György ügyében tanácskozzanak. A nádor ugyanis a leghatározottabban ellenezte Rákóczy György fejedelemségét s haddal akarta őt megtámadni, mi végből pénzt és katonát kért Bécsből*, de a kormány több tagja s kivált Pázmány békés uton kivánta elintézni a dolgot. A rendek szintén ugy határoztak, hogy mind Rákóczyval mind a hajdukkal békés úton kisértsék meg a kiegyenlítést. Rákóczy követei Kassán tárgyaltak a nádorral, de ez mindenképen huzta-vonta a tárgyalást, hogy megegyezésre ne juthassanak. Csak akkor lett engedékenyebb, midőn Rákóczy György Pázmány közbenjárására engedélyt kapott, hogy követeit egyenesen Bécsbe küldje a tárgyalások folytatására. Eszterházy nem akarta kibocsátani kezéből az alkudozás vezetését, miért is most már vonakodás nélkül indította utnak megbizottját Nagy-Váradra, Rákóczyhoz. A béke létrejött s a szerződést, 56előleges megállapodás szerint, Kassán, 1631. aprilis 3-án irták alá. A békeszerződés a régi állapotokat állitotta helyre.
Szilágyi Sándor I.: Rákóczy György II. 184–186., 197., 201.
A következő évtizedben megint vallási torzsalkodások foglalták el a polgárság életét.
