Nagy Lajos szabadságlevele.
Nagy Lajos szabadságlevele.
A Nagy Lajos adta szabadságlevél főbb pontjai következők:
1. Szőlleiktől nem fizetnek csöböradót.
2. A király főemberei közől erővel senki be nem szállásolhatja magát hozzájok, sem akaratjok ellenére tőlök semmit el nem vehet, hanem a beszálló minden szükségesért illendő árt tartozik fizetni.
3. Egy kassai polgár sem adhatja el fekvőségeit vagy házát valamely idegennek, ha csak ez nem akar a város állandó lakosa maradni.
4. A kinek nincs örököse, arra szállíthatja fekvő birtokát, a kire tetszik.
415. A ki közülök fekvőséget vásárol, hogy ha egy év és egy nap alatt senki sem lép föl ellene törvényesen, azután minden ellenmondás nélkül, nyugton és békén bírhatja.
6. Egyházuk üresedése esetében papjukat szabadon választják, s a pap tudtuk és akaratjuk nélkül nem nevezhet ki helyettest (vikáriust).
7. Városbirónak azt választják, a kit akarnak s a megválasztottat mutassák be nekünk (a királynak). Ez fog minden világi ügyeikben itélni.
8. De hogyha valakinek nem szolgáltat igazságot, maga a biró s nem a város tartozik járulni elénk vagy megbizottunk elé.
9. A nádor erővel nem szállhat meg köztük s nem biráskodhatik fölöttük.
10. A ki városukban birtokos és ott akar lakni, velök együtt teljesítse a szolgálatokat.
11. Köztük párbajra itélésnek helye nincs, hanem a vétség minősége és mekkorasága szerint, melyben elmarasztaltatik, megfelelően tisztítsa meg magát.
12. Ha valamely idegen fog perbe egy polgárt, csak városi, vagy a vele egyenlő szabadságu ember tanuskodhatik.
13. A lefelé vagy felfelé utazó árus szekerek tartoznak náluk megállapodni s mint azelőtt, minden nap vásárt tarthatnak.
14. Ha közőlük valaki, a kinek örökösei vagy rokonai vannak, gyilkosság vagy más ily eshető kihágás, gonosztett vagy bárminemű elkövetett nagy vétek miatt személye védelmére szökevénynyé lesz, annak vagyonából és birtokából se mi, se főuraink, se a város birája el ne vegyen semmit, hanem maradjon meg az egészben és bántatlanul a feleség, vagy örökösök vagy rokonok számára, nem hogy a szökevény javainak elfoglalása miatt elveszítse reményét a visszatérhetésre, hanem hogy ama vagyonból a sérelmes félnek eleget lehessen tenni.
Ha pedig a menekülőnek nincsen örököse vagy rokona, a bünös vagyonából és birtokából a sértett feleket ki kell elégítni az elkövetett bűn minőségéhez képest, a fennmaradó rész pedig, ha marad fenn valami, a kassai vár erősítésére fordítandó.
15. Ha pedig a mi nevezett polgáraink közől végrendelet nélkül hal meg valaki, vagyonát és birtokát három részre kell osztani. Az egyik rész a kimultnak lelke üdvösségére alamizsnaként osztandó ki. A másik két rész Kassa vára épületeire és erődeire tartassék meg.
16. Megengedi a király, hogy ne legyenek kényszerítve elfogadni egy-egy általa kinevezendő birót, hanem szabad választásuk szerint azt tegyék birónak, a kit akarnak. Ez a biró pedig az év leforgása után tartozik letenni hivatalát a polgárok kezébe.
17. Hogy a polgárok számban gyarapodjanak s tisztességesebben és könnyebben szolgálhassanak a királynak, megengedi, hogy semmi komoly vétségük miatt se a király, se az ország bárói, se a város birája birtokaiktól meg ne foszsza őket, hanem a vétkesek bünhődjenek személyesen, vétkökhöz képest, örökségök és javaik pedig maradjanak feleségükre, örököseikre és rokonaikra bántódás nélkül.
