Zilált viszonyok.
Zilált viszonyok.
A folytonos vallási háborúskodás, a közszabadságok elnyomása, mely minden mozgást meggátolt, minden biztonságot veszélyeztetett, nagy nyomoruságba döntötte a várost. Egy 1684-iki tanácsi végzés következőképen jellemzi az akkori helyzetet:
„Minthogy ezen mi városunk a sok nyomorúság és kárvallás miatt (melyet most előszámlálni lehetetlenségnek tartunk), annyira jutott, hogy még csak az gyalogoknak is és az aprólékos szolgarendeknek sem fizethetünk az proventusoknak diminutiója miatt, hát az egyházi rendeknek s más tiszteknek honnan teljen ki fizetések? az sok gazdálkodást teljességgel már nem győzzük. Erre nézve kéntelenség alatt az város korcsmáját egyedül csak a nemes város szükségére kellett fordítanunk, úgy hogy a jövő husvétig senkinek a concivisek közül, annyival inkább idegeneknek ne legyen szabad árulni semminemü bort, úgy mindazonáltal, a mely becsületes concivis ember borát el akarja adni, az bortisztek illendő áron megvegyék és az árát is megadják minden fogyatkozás nélkül. Az bortisztek felett rendeltetett főinspektornak biró uram és fürmender uram mindenütt elégséges korcsmákat erigáltassanak és egy hordó bortól csak denár 50 fizessenek az fáradtságáért; igaz lélek szerint mindenekről adjanak számot és az magok hasznára semmit ne fordítsanak nemes tanács és nemes község hire nélkül. Az ki pedig ezek ellen impingál, javaitól és tisztétől egyszersmind sine respectu personarum priváltatik. Az proventust minden két hétben felszolgáltassák fizető tiszt kezében. Továbbá az is szalváltatott pro bono publico civitatis et augmento proventuum, semminemű pálinka ne árultassék s be se bocsáttassék sub poena confiscationis. Mely liquor nélkül minthogy paticariusok nem lehetnek az orvosságoknak misceálására nézve, azoknak megengedtetik ugyan, de közönségesen convincálván becsületes fizetőtiszt uraimékkal nemes város közjavára nézve annuatim bizonyos censust fizessenek tőle.”
