Cservenka.
Cservenka.
Cservenka. A kulai járásban a telecskai dombok alatt, a Ferencz-csatorna éjszaki oldalán Kula és Ószivácz között fekszik. E helység neve a bolgár nyelvben vörös épületet, vagy átvitt értelemben várat is jelent, a mit igazolni látszik az, hogy a zombori határban lévő Cservenkának nevezett területen is még a múlt század elején régi sánczok nyomai voltak láthatók, melyek után ezt a területet is Cservenkának nevezték el. A kalocsai érseki 1543. évi úrbéri összeírásban Cservenka is felsoroltatik. A török defterekben Cservenka nevét nem találjuk. 1655-ben Wesselényi Ádámot iktatják Cservenka puszta birtokába. Az 1768. évi kamarai térképen Cservenka puszta Bajsa és Emusity alatt van a sziváczi határnak keleti végében, a Telecskán; alatta pedig Veprovácz határáig van Szalasity puszta. Cservenka pusztán Bajsa és Emusity határtalálkozásánál a határvonalban van Orlov-hát nevű halom s ettől délre a Telecskán egy régi templom helye is fel van tüntetve. Szalasity alatt a veprováczi határ egy része a Birvala nevet viseli. Cservenkát és a hozzácsatolt Szalasity pusztát, melyek mind kamarai birtokok voltak, 1785-ben a Reichból jött evangelikus németekkel telepítették be, a kik még ez évben egyházilag is szervezkedtek. A letelepűltek, 70miután 1795-ben szabad éveik leteltek, nem akartak adót fizetni s ezért a vármegye kénytelen volt katonaságot küldeni rájuk, a miből aztán véres összeütközés keletkezett. 1794-ben régi cserépedényeket s hamvvedreket találtak Cservenkán. Bergel Péter szőlőjében egy kis harangot is találtak, mely valószínűleg egy itt állott régi templom romjából kerűlt oda. E kis harang még 1811-ben is az özvegynél volt. A róm. kath. parókia 1896 óta áll fenn, a templom 1898-ban épűlt. Azonkívül a két protestáns egyháznak is van temploma. Cservenka régi pecsétjén halmos vidék van ábrázolva; az egyik halmon búzakalászok s alatta szántóvas, a másik halmon szőlőtőke s alatta a halom oldalában boltíves nyílások (a telecskai dombokba vájt pinczék ajtói). Körirata: „Sig. Poss. Cservenka 1785.” Haszn. 1788–1841 között. Ipara már ekkor is fejlett volt. 1822-ben kaptak szabadalmat a kerékgyártó, kovács, varga, szabó, szűcs, takács czéhek. Az 1900. évi népszámláláskor Cservenkán volt 7563 lélek 1166 házban. Anyanyelv szerint 499 magyar, 6911 német, 38 tót, 1 oláh, 49 horvát, 60 szerb, 4 egyéb. Vallás szerint: 531 róm. kath., 50 gör. kath., 43 gör. kel., 5379 ág. ev., 1458 ref., 67 izr., 35 egyéb. A község területe 11398 kat. hold. Főbirtokos a Lelbach és Geyer család. Van vasúti állomása, posta-, távíróhivatala. Van itt még gazdasági olvasóegylet, kaszinó-egyesület, temetkezési egylet, takarék- és segélyző-egylet, négy kisebb gépgyár, négy téglagyár, egy nagyobb mészégető, két gőzmalom, egy sajt- és vajgyár.
