Csonoplya.

Teljes szövegű keresés

Csonoplya.
Csonoplya. Nagyközség a zombori járásban, Zombortól keletre, Nemesmilitics alatt. Régi neve Csonoklia volt, mely a török korban változott át a mai alakjára. 1399-ben több régi bodrogvármegyei helységgel Csomokla is a Czobor család birtokaként említtetik, a hol a bácsi káptalan határjárást tart. Itt azonban több nemesi birtok volt. 1447-ben a bácsi káptalan Csomoklán abba a részbirtokába vezeti be Pakai Balázst, a mely azelőtt Péter vajda özvegyéé volt. Ez alkalommal határjárást is tartott. A helységből kiindúlva, kelet felé vezető út mellett egy Gyűrűszék nevű területhez értek, a hol Bakacs, Vanna és Paris helységek közös határa volt. Ugyanez irányban Szék mocsár és Árokhát halom is volt, éjszak felé egy Korhát vagy Szék nevű halom, és egy Nagyvölgy is, úgy hogy Vanna mindig fölűl volt, Csomakla pedig alúl. 1479-ben Régi László leánya Katalin és férje Dénesfalvi Erdélyi Vitális a bácsi káptalan előtt a Bodrog vármegyei Csomoklában levő részbirtokukat 600 arany forintért eladják Matucsinai Zsigmondnak. 1484-ben Chomokla részben Bodrog vármegyében a Kisvárdaiaké volt. 1487-ben a régi Erdélyi család jogot tart egy részéhez. Ugyanekkor a Tamásfalvi Csukat család és az Ordódi család is jogot tart e birtokra. 1496-ban határjárás volt Rég, Bakacs, Csomokla helységekben, a melyek Erdélyi Vitális, Révai László és Vassadi Benedek birtoka voltak. 1503-ban Csomakla, Vanna, Kis- és Nagykolut stb. birtokait Bodrogban Lévai Chech Zs. az ő mostha apjának, Haraszti Ferencznek zálogba adja. Ez pedig 1506-ban a lekötött birtokokat ismét visszaadja Lévai Cseh fiának, Vajdafi Zsigmondnak. 1508-ban Haraszti Ferencz zálog czímén Lévai Zsigmond összes birtokaiba bevezettetik. 1512-ben még birtokos volt itt a Révai család. 1515-ben Csomoklán az Aranyáni Révai-aknak is volt birtokrészük: Révai László halála után gyermekei 1515-ben a királytól új adományt nyertek Csomakla és Gyula pusztákra. Az 1520. évi és 1521. évi Bodrog vármegyei dézsmajegyzék is felemlíti Chomoklayát. 1522-ben Lévai Chech Zsigmond fia és leányai óvást tesznek Haraszti Ferencz ellen, mert ez Szentfalva másképen Chomokla birtok felét Révai Ferenczre ruházta át, s ez a szántóföldeket már el is foglalta. 1560-ban is a török hódoltság alatt, Chimoklia, Vanna, Külöd stb. mint a lévai vár tartozékai említtetnek. Csomokla a török defterekben is előfordúl még, csakhogy megváltozott névvel. Igy 1580–81-ben a zombori khászbirtokok között van felsorolva Csonopla néven, s e falu ekkor 28 kapu után fizetett adót. Az 1590. évi defterekben 27 adózó házzal van említve. E szerint a régi Chomoklát az újabb Csonoplya váltja fel. Még 1721-ben is puszta volt, de egy Csomoplanin Thesa nevű 50 éves sziváczi szerb ember vallomása szerint ő még Csomoplya faluban született, miért is szülőhelyéről kapta nevét. A határőrség korában Csonoplya puszta Zombor katonai sánczhoz tartozott, s annak feloszlatása után 1747 nov. 10-én mint újonnan polgárosított hely a vármegye hatósága alá kerűlt. Ekkor már 42 szerb adózó egyén lakott itt 21 házban vagy családban. 1749-ben újra szerbek telepednek itt le 71Bukinból, ahová németek jöttek. A kir. kamara Csonoplya helységet teljesen be akarta telepíttetni legalább 100 magyar vagy tót róm. kath. családdal. Redl Fer. Józs. kamarai tiszttartó 1752 jún. 11-én Esztergomi János szabados jobbágyot bízta meg ezzel. Az új falu 200 frt évi bérért Dolove pusztát is megkapta. 1757-ben Csonoplya már körűlbelűl 550 frt adót szolgáltatott be a vármegyéhez. Cothmann kamarai tanácsos 1763-ban itt járván, azt írja Csonoplyáról, hogy e faluba 12 évvel ezelőtt telepítettek magyar és róm. kath. szerbeket (bunyeváczokat). A falu határa igen terjedelmes és termékeny ugyan, de nagyon el van hanyagolva: az utczák szabálytalanok, a házak rend nélkül s nagyrészt igen hanyagúl vannak építve. Igen sok juhot tartanak és szőlőt is ültettek, s ezek szaporítását is melegen ajánlta a falunak, mert úgy is igen kevés a helybeli bor a Bácskában. Cothmann azután Dolove pusztára folytatta útját, e pusztát 150 forintért Csonoplya tartja bérben; de Cothmann czélszerűbbnek tartotta e puszta betelepítését, mert a falunak úgyis elég nagy a határa. Az 1768. évi kamarai térkép szerint Csonoplya faluban 115 szerb család lakott, a falu határa 5463 hold. A bérben tartott Dolove puszta Pacsér mellett 8254 hold. 1772 június 17-én készűlt Csonoplyának és a bérbentartott Dolove pusztának urbáriuma a kir. kamarával, mint földesurasággal. Az 1828. országos összeírás szerint 386 gazda, 133 házas és 53 ház nélküli zsellér, 43 iparos lakott itt 519 házban; a felnőttek száma 1416. 1836-ban a lakosság száma 4256 és a házaké 536. Iparos czéhei, így a szabók, takácsok stb. 1840-ben kaptak szabadalmat. Földesura a királyi kamara volt. Az egész határ terjedelme 13,914 kat. hold. Ebből a községé 720 hold (de 437 nem használható), Fernbach Károlyé 1818 hold, kinek itt, a községhez tartozó pusztán csinos úrilaka van. A községbeli lakosok két tejszövetkezetet tartanak fenn. Van itt még egy téglagyár is. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A róm. kath. lelkészség 1761 óta áll fenn, mostani temploma Minden Szentek tiszteletére 1819-ben épűlt. Az 1900. évi népszámláláskor 4861 lélek lakott itt 887 házban. Anyanyelv szerint: 1739 magyar, 2273 német és 883 bunyevácz. Vallás szerint: 4785 róm. kath., 54 izr. Határában fekszenek Babapuszta és Békova. Közel ide fekhetett Szentfalva elpusztúlt község, mely 1487-ben egy nagyobb birtokperben szerepel, a mikor Régyi Vadasi István, a Tamásfalvi Csukat család és az Ordódi család tartott rá igényt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages