Dunabökény.

Teljes szövegű keresés

Dunabökény.
Dunabökény. A palánkai járásban, Bács alatt fekszik, közel a Mosztonga pataknak a Dunába ömlésénél. Előbbi neve Bukin volt. Az 1884. évi katonai térképen Bukin alatt közvetetlenűl a Duna mellett egy földrész még Alt-Bukin (Óbukin) névvel van megjelölve. Régibb neve Buki volt és már 1448-ban találkozunk nevével. Ekkor Zsámboki Pál birtoka volt. 1440–50 között a bökii plébánost eretnekség miatt Futakon megégették. Továbbá 1467-ben említtetik, midőn a kői káptalan Mátyás király rendeletére Sulyok Györgyöt és fiait Bwky birtokába bevezette. 1469 ápr. 11-én a bácsi káptalan Sulyok Györgyöt 80beiktatta a magtalanúl elhalt Zsámboki Pál birtokába. 1508-ban II. Ulászló király Sulyok Ferencznek s testvéreinek új adománylevelet ad az eddig is békében bírt böki birtokára. Az 1543. évi érseki összeírás szerint Bukin a török hódoltság idejében 12 pénzt és egy pár csizmát adott az érseknek adóúl. A török defterekben a bácsi nahijében Bukin is említtetik 1554-ben két, 1570 körűl kilencz és 1590-ben 29 adózó házzal. Marsigli az 1690-es évekbeli térképén is feltünteti Bukin falut a Mosztonga torkolatánál. Bács vármegye 1699. évi összeírásában Bukin fel van említve. 1717-ben szeptember 19-én Bukint az újonnan alakúlt Bodrog vármegyébe kebelezték, a mely épen innen indúlt éjszakkeleti irányban Verbász felé. Mindamellett az 1717 okt. 12-én tartott összeírásában nem soroltatik fel; bizonyára névtelen helység vagy puszta volt; de az 1718 aug. 25-én tartott adókivetés Bukinra 40 frtot rótt. 1722-ben 29 adófizetője volt egyházi ügyekben Bács városának, később Novoszelónak volt leány-egyháza, míg 1736-ban önálló róm. kath. egyházközséggé lett. A róm. kath. parókia 1751-ben keletkezett, temploma pedig Ker. Szt. János tiszteletére, 1812-ben épűlt. Grassalkovics kamarai elnök 1749 és 1750-ben német családokat telepített ide. 1752-ben már kb. 200 német család lakott itt Felső-Németországból, a kikkel a magyar kamara Redl József Ferencz, a bácsi kincstári uradalom adminisztrátora közvetítésével, szerződést kötött. 1763-ban még 20 kath. szerb is lakott itt, a kiket Cothmann másfelé akart telepíteni, mert marhatenyésztésük hátrányos volt a mezei gazdálkodásra. Bukin határába tartoztak Kalos, Klagya, Széplak, Lubosity puszták. Urbariumot 1772 június 12-én kapott. A Duna áradása nagy károkat okozott a községnek, ezért 1812-ben a mostani helyére, éjszak felé telepítették. 1852-ben is 4000 hold szántóföldet borított el a vízár. A negyvenes évek elején készűlt el a vízár ellen a buttini és novoszellói védőtöltés, a mely egyszersmind országút gyanánt szolgál. Ez a katonai térképen Lorentzi Weg névvel van jelölve, mert itt volt a hajdani Szent Lőrincz, a régi Bodrog vármegyének már elpusztúlt községe, a hol 1720 körűl fennállott maga a falu is és a bácsi barátoknak is volt benne birtokuk. Anyakönyveit is ezek vezették. 1720 körűl elöntötte s elmosta a Duna. Szt. Lőrincz után e területet Lovranacznak nevezték. Az 1900. évi népszámláláskor Dunabökényben volt 3322 lélek, 595 házban. Anyanyelv szerint 169 magyar, 2914 német, 212 sokacz, 27 szerb és tót. Vallás szerint 3277 róm. kath., 16 gör. kel., 2 ág. ev., 6 ref., 21 izr. Területe 11,410 kat. hold. A községnek van postahivatala és gőzhajó-állomása. A legközelebbi távírója Bácstóváros és vasúti állomása Palánka. A lakosok róm. kath. olvasókört tartanak fenn. E vidék is hét, egykor virágzó s elpusztúlt helység emlékét őrzi. Ezek Nagyvölgy, mely 1439-ben szerepel, a mikor a Nagyvölgyi család e birtokát a Pekrieknek adta zálogba, – Pirosegyház, mely 1448 és 1467 között szerepel és sok részben Bökény sorsában osztozott, – Félegyháza, mely 1406-ban Tőttös családé volt és később a Váradiaké lett, – Kölesrév, amely 1448–1467 között Bukival (Bökény) egy sorson volt, – Harsány, mely már a XIII. században a veszprémi püspök birtoka volt; – Hernyék, mely szintén elpusztúlt, de 1448–67 között szerepelt és végre Péczel, mely 1470-ben még a Garaiaké volt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages