Dunagárdony.
Dunagárdony.
Dunagárdony. A titeli járásban, a Duna mellett fekszik, előbbi neve Gardinovce, mely várat, vagy várhelyet jelent; de hgoy valóban volt-e itt vár a régi időben, s míly néven, még ismeretlen. E törökkori új helység legelső felemlítését a defterekben, a titeli nahijében találjuk, a hol Gardinóvce 1554-ben öt, 1570-ben 13 és 1590-ben 27 adózó házzal fordúl elő. Az 1699. évi török határmappán van egy Gradinovaca nevű kanális, a mely a Titel alatti Belianska barának Karlovicz felé néző része. Bács vármegyének 1699. évi első összírásában Gardinovacz falu 91 gazdával s 65 felnőtt fiával fordúl elő. Az 1702. évi összeírás szerint Gardinocz bérbeadhatónak véleményeztetik. Az adóösszeírásban Gardinovácz 1715-ben 13, 1519-ben 8 adózóval szerepel. 1722-ben 14 házasfél van említve ugyanott. 1727-ben Gardinováczon 14 adózó egyén volt. 1731-ben a gardinovácziak arról panaszkodnak, hogy a szomszéd Kovil határőri miliczia Gardinovácz nagyrészét magához ragadta. 1746-ban az eddig kamarai faluból határőri sáncz lett, a hová a volt szabadkai határőröket áttelepítették. E falut csajkás szolgálatra szánták, de 1752-ben egyelőre a vármegyének adták át, míg 1763-ban ismét katonai hatóság alá kerűlt és a csajkás határőrségbe soroztatott be. A csajkás-kerület 1873-ban ismét megszűnvén, e helység is a vármegyébe kebeleztetett be A községben csak gör. keleti templom van, mely 1851-ben épűlt. A helység 1848-ban teljesen leégett. Határa 5865 kat. hold, melyből a községnek 1597, a kincstárnak 1099 holdja van. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Dunagárdonyban volt 1458 lélek 266 házban. Anyanyelv szerint 143 magyar, 39 német, 1257 szerb, stb. Vallás szerint 157 róm. kath., 1255 gör. kel., 31 ág. ev. stb. Van itt postahívatal, de legközelebbi távírója és vasúti állomása Tündéres-Dunagárdony.
