Kiszács.

Teljes szövegű keresés

Kiszács.
Kiszács. Az újvidéki járásban van. Legrégibb névalakja Alch, Alcs, Ács. Ilyen nevű helység hajdan Bács vármegyében kettő volt, t. i. Nagy-Ács (Alch és Nagalch) és Kis-Ács, a mai Kiszács. 1457-ben a kői káptalan Csekei Porkoláb Tamás, csörögi várnagyot a neki elzálogosított bács-vármegyei Nagalch falu birtokába bevezeti. De miután ez a Tamás örökösök nélkül halt meg és a zálog Mátyás királyra szállott, ez 1461 decz. 18-án anyjának adományozta. 1464-ben már Kis-Alcz is említtetik a Garai család birtokaként, a miből világos, hogy 99Kis-Alcz alatt a mai Kiszács és környéke értendő. Az előbbi pedig Nagy-Ács volt. Steltzer Frigyes volt kiszácsi ev. lelkész, mindkettőnek nyomát a mai Kiszács határában vélte feltalálni. Piros felé t. i. egy dűlőnek neve most is Sztári Kiszács, azaz a régi Kis-Ács. Ettől félórányira éjszak felé Nagy-Ács régi templomának nyomára akadt. 1499-ben Ács egy része a Szakolyi Szokolyi családé. Az 1522. évi vármegyei dézsmalajstromban csak Kis-Ács nevével találkozunk, de már a mai névhez hasonlóan Kis Záth-nak írva. A helységben akkor 14 magyar nevű család lakott. A török defterek is felsorolják 1553/4-ben, Kaszács névvel, 10 adózó és 7 nem adózó házzal. Kiszács falut többé nem találjuk, elpusztúlt, mint sok más, és később pusztaként került a futaki uradalomba. Nikolics Izidor felemlíti, hogy Kiszácson 1722-ben már szerb egyház volt s ehhez 110 ház tartozott. Ez azonban kétséges. Csak annyi bizonyos, hogy Kiszács pusztát csak az 1750-es évek végén telepítette be a futaki uradalom. 1763-ban Kis-Ács néven mint falu 325 frt. hadi-adóval volt megterhelve. 1766-ban 10 oláh telepedett itt le. Még 1774-ben is találjuk a Kis-Ács alakot. Müller J. 1769. évi térképén e helység Új-Pirosnak, másképen Kiszácsnak íratik. 1765 máj. 18-án volt Kiszács és Glozsán új telepítvények lakosságának új úrbéri rendezése a futaki uradalom részéről, 1767-ben Kiszácson a régibb lakosokból csak 39 volt. Az itteni g. kel. vallású szerb lakossághoz 1773 óta evang. tótok is kezdtek telepedni. A legtöbben 1776 és 1786-ban jöttek ide. 1787-ben az evang. lakosság, minthogy 1787-ban már 500-an voltak, külön evang. lelkész tartására kaptak engedélyt. Az evang. templom 1795 és 1796-ban épűlt, tornya 1799-ben készűlt el, 1866-ban átalakították és hajóját meghosszabbították. 1848-ban itt összecsapott Gyulai gyalogezrede a szerb és horvát sereggel s azt megverte, ez alkalommal a falu is csaknem egészen leégett. 1848 előtt földesurai voltak Nehem generális, gróf Gabriani, gróf Hadik, gróf Brunszwik családok, most a gróf Chotek családnak van itt nagyobb birtoka. A gör. keletieknek is van itt templomuk. Kiszács mostani határában Irmov, Halomi, Sarina, Kuriákovácz vagy Farkashely, Vrbara (azaz füzes), Sztari Kiszács és Gyimisvala (Gimesfalva) nevű földrészekkel találkozunk. A község határa 4621 kat. hold, ebből a községé 238 hold. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Kiszácson 4250 lélek volt 690 házban. Anyanyelv szerint 81 magyar, 58 német, 3953 tót, 160 szerb. Vallás szerint 65 róm. kath., 159 gör. kel., 3923 ág. ev., 42 izr. stb. Van vasúti állomása, postája és távírója, népbankja, cserépégetője és gőzmalma.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages