Mozsor.
Mozsor.
Mozsor. A titeli járásban, a titeli fennsík tövében fekszik. Előbbi neve Mosorin. A török defterek e helységet a titeli nahijében említik. 1554-ben: 8, 1570-ben: 24, 1590-ben: 32 adózó házzal. 1694-ben a törökök Titel ellen támadást intézve, egy csapatjuk a Mossolia (Mosorin) palánkot felverte és népét leölte. Az 1699. évi bácsmegyei szervezéskor Musurin-ban 101 gazdát találtak. Az 1699. évi török határtérkép Muserin falut a titeli fennsík éjszaki csúcsának közelében, a síkon tünteti fel. 1715-ben Mosorinban volt 19 adófizető. A kincstár 1722-ben Mosorin kamarai falut Billard Mihálynak adta bérbe. Az 1722. évi összeírásban 65, az 1725–7. évi összeírásban 73 adózóval szerepel. 1746-ban a szabadkai kivonuló határőrök ide telepíttetvén, a kamara a falut katonai sáncznak adta át. A tiszai határőrvidék feloszlatásakor, 1750-ben, nem jutott vissza a vármegyéhez, mert csajkásnak szánták e helyet. Ennek szervezése azonban egyelőre nem sikerülvén, Mosorin 1752-ben ideiglenesen a vármegyének adatott át, míg a katonai hatóság 1763-ban ismét visszavette és a csajkás határőrség szervezetébe sorozta be. Végre az 1873. évi XXVII. t.-cz. értelmében ismét a polgári hatósághoz jutott és a vármegyébe kebeleztetett vissza. Mosorin régi pecsétjének körírata: „Sig. Pagi Mosorin.” Használva 1714. Mozsoron az 1908. évi népszámlálás adatai szerint volt: 3267 lélek 594 házban. Anyanyelv szerint: 2811 szerb, 347 magyar, 81 német. Vallás szerint: 2787 gör. kel., 344 róm. kath., 67 izr., 37 ág. ev. stb. A község határa 11,825 kat. hold, melyből a községnek 4262 k. hold birtoka van, a melyből 2311 k. hold rétföldet a titeli rétkezelőbizottság kezel, a község megbízásából; a kincstárnak 435 holdnyi birtoka van. Mozsor sokáig a titeli plébánia leányegyháza volt, mígnem 1899-ben önálló káplánsággá lett. A gör. keletieknek van templomuk, a mely 1798-ban épűlt. A községnek van postája, távírója, vasúti állomása Sajkásszentiván, hajóállomás Titel.
